A székelyföldi megyék a legszegényebbek – derül ki a romániai Országos Statisztikai Intézet áprilisi adataiból. Kovászna megyében a könnyűipar szívta fel a munkaerőt, ugyanakkor a fizetések növekedését a turizmus, az IT és telekommunikáció hozhatna a megyei iparkamara szerint. Habár a magyarországi átlagbérek magasabbak a romániainál, a leggazdagabb Budapest és Bukarest, valamint a legszegényebb megyék fizetései a két országban közel azonosak.
Romániában továbbra is a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagbér, mely áprilisban fele akkora volt, mint a bukaresti – közölte keddi számában a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a Krónika erdélyi magyar napilap.
Míg a román fővárosban az áprilisi nettó átlagbér 2917 lej (204 ezer forint) volt, a székelyföldi Hargita megyében 1387 lej (97 ezer forint), Kovászna megyében pedig 1449 (101 ezer forint) volt a nettó átlagkereset. A székelyföldi megyék mellett öt moldvai, egy dél-romániai, valamint az erdélyi Máramaros megyében maradt 1500 lej (105 ezer forint) alatt a nettó átlagbér.
A Magyarországhoz közeli jelentős magyar lakossággal rendelkező Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is 1500 és 1550 lej (105 ezer és 108 ezer forint) közötti az átlagkereset. A határ menti régióban Arad és Temes megyében magasabbak a keresetek.
Értékteremtést Székelyföldre!
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint jó, hogy a megyében megtelepedett könnyűipar sok embernek ad munkát, s ezzel sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget, most viszont az a feladat, hogy olyan vállalkozások érkezzenek, amelyek több hozzáadott értéket termelnek, és nagyobb bért tudnak adni az alkalmazottaiknak. Meglátása szerint a turizmus, az informatika és a távközlés teremthet olyan mértékű hozzáadott értéket, amely a bérek növekedésében is tükröződhet.
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem tartotta meglepőnek a székelyföldi alacsony béreket, hisz mint elmondta, a térségbe alig áramlott külföldi tőke az elmúlt 25 évben. Úgy vélte, az infrastruktúra elmaradottsága is hozzájárul a hátrányos helyzethez. Rámutatott: Hargita megyében idén kétszer annyi cég áll felszámolás alatt, mint tavaly, ez pedig a hanyatlást jelzi.
Nem is élünk annyira jobban
A 2086 lejes (146 ezer forint) országos nettó átlagbérnél több Bukarestben és öt megyében volt. Az átlagbér Bukarestben 2917 lej (204 ezer forint), a fővárost körülvevő Ilfov megyében (2309 lej – 162 ezer forint), Kolozs megyében (2269 lej – 159 ezer forint), a Dacia gyárnak is otthont adó dél-romániai Arges megyében (2231 lej – 156 ezer forint), Temes megyében (2221 lej – 155 ezer forint) és Szeben megyében (2216 lej – 155 ezer forint) volt a statisztikák szerint.
A magyarországi nettó átlagkereset 176 ezer forint volt áprilisban a KSH szerint, ami 30 ezer forintnak megegyező összeggel magasabb a román nettó átlagbérnél. A két főváros közötti különbség azonban jóval kisebb: Budapesten 209 ezer forint volt a nettó átlagbér, ami az áprilisi román adatokkal összevetve csupán ötezer forinttal haladja meg a bukaresti átlagbért. A legszegényebb megyék fizetései is hasonlóak a két országban. 2015-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 112 ezer forintos átlagbérei 15 ezer forintnak megfelelő összeggel haladják meg Hargita megyét.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A kormánnyal kötött ötéves megállapodásnak köszönhetően évente összességében 80–90 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
A miniszter elárulta: ezentúl havonta 5-10 ezer forintot spórolhatnak az utazók.
A főváros az elmúlt években rekordösszegű iparűzési adóbevételhez jutott, Budapest pénzügyi mérlege 2025 végére mégis mínusz 33 milliárd forintra fordult.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra.
