Martonyi: Próbáljuk megmenteni Európát!

Az Európai Unió jövőjéről szervezett konferenciát a Danube Institute a Magyarság Házában. A minapi eseményen főként brit és magyar politikai veteránok a finanszírozási problémák és a bevándorlási válság tükrében beszéltek az unióról. Ugyanakkor Nagy-Britannia EU-ból való kilépéséről (Brexit) és annak lehetséges következményeiről is vitáztak a Danube Institute vendégei.

Martonyi János volt külügyminiszter és João Espada professzor a lisszaboni Portugál Katolikus Egyetem Politikai Tanulmányok Intézetének igazgatója arról beszéltek, reformálható-e a válságban lévő Európai Unió.

Espada: Az EU-t rugalmasabbá kell tenni

Három állítást fogalmazott meg Espada professzor: először is azt, hogy a krízishelyzet valóban létezik; másodszor azt, hogy az EU-t meg lehet reformálni; harmadszor pedig, hogy „a reform csakis a flexibilitás és nem a szupremácia felé történhet”. A professzor elismerte az EU eddigi eredményeit, hiszen „megtörtént a demokráciák stabilizációja jogi és intézményi szempontból”, és a sok ország csatlakozása szerinte önmagában is siker. 

Megfigyelhető ugyanakkor egy tünet – mutatott rá Espada –, mégpedig a szélsőséges pártok, mint a görög Sziriza, valamint a spanyol Podemos felemelkedése. A Sziriza esete már csak azért is kirívó, mert sikerrel megakadályozta a középutas kormányok koalícióját és így tudta megnyerni a választásokat – idézte a tudós saját tanulmányát, amelyben arra a konklúzióra jutott, hogy a szélsőséges pártok térnyerése egyre drámaibb méreteket fog ölteni. Az egyetlen biztató tény csupán az, hogy „az EU-szerződésben nincsen kilépési záradék” – mondta Espada. 

„A középutas pártok képtelenek kezelni az extremisták által felvetett témákat”

Az igazgató szerint „a középutas pártok képtelenek kezelni az extremisták által felvetett témákat”. Ilyen például a decentralizáció ügye, amely azért is állatorvosi ló, mert a mainstream politika éppen a központosító „több Európát” szlogent erőlteti. Ha az országok tehát képesek lennének a decentralizálásra fókuszálni, akkor az Európa-ellenes hangokat hatékonyabban tudnák ellensúlyozni – érvelt a professzor.

A nemzetállamok kérdésében ehhez hasonlóan egy félrevezető vita folyik – fűzte tovább Espada a gondolatmenetet. Habár már Karl Popper is megmondta: „nem létezik olyan vastörvény, hogyan fog fejlődni a társadalom a jövőben”, mégis a liberális-demokrata oldalról sokan azt gondolják, hogy a nemzetállamok el fognak tűnni. Sokkal közelebb áll azonban a valósághoz – mutatott rá –, ha elfogadjuk, hogy „különböző országok vannak Európában különböző integrációs stádiumban”, ezért a nemzeti szint kifejezetten fontos tényező a kontinensen.

Az Európa-projekt ilyen szempontból  sikeres lehet, amennyiben megmarad az önkéntesség elve, amely az országok különböző szempontjaira tekintettel tud lenni – hangsúlyozta a professzor.

Martonyi: Ki vagyunk szolgáltatva a kívülről jött hatásoknak

Azzal kezdte beszédét Martonyi János, hogy az ilyen konferenciákon mennyire sok mindennel nem szokott egyetérteni, de João Espada mégis többségében számára elfogadható állításokat fogalmazott meg. Azonban hangsúlyozta: éppen az adja a hasznát az ilyen eseményeknek, ha nem értünk egyet egymással, sőt „Magyarországon mindig érdemes kritikusnak és önkritikusnak lenni”. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy amikor a brit BBC csatornában egy politikai műsorban szerepelt, egy szőke nő úgy mutatta be, mint egy Európa szélén fekvő kis ország miniszterét. 

Természetesen ezzel a nézőponttal nem értett egyet Martonyi, de rámutatott arra, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a külső hatásoknak, hiszen a pénzügyi válság, a migráció és a terrorizmus is Európán kívülről jött. „Ezek az externális hatások arra mindenképpen jók azonban, hogy rámutatnak a belső gyengeségeinkre”. Ez pedig már egész Európára igaz. A fiskális politika problémái, a schengeni rendszer hátulütői, a határvédelem kudarca, valamint a másod- és harmadgenerációs bevándorlók terrorcselekményei egyaránt belső társadalmi és politikai problémákra mutatnak rá – fejtette ki Martonyi János.

Fundamentális politikai újrastrukturálásra van szükség

Most tehát Európában externális és internális hatásokkal kell egyszerre szembesülni, ezért van szükségünk megfelelő értékháttérre, hogy képesek legyünk megfelelően reagálni – hangsúlyozta Martonyi. Most azonban egy intézményi probléma is megfigyelhető szerinte az EU-ban, hiszen „az eredetileg jól működő módszerek – mint amilyen Jean Monnet integrációs koncepciója volt – ma már kimerültnek tűnnek”. Martonyi szerint nem csupán a módszerekkel van baj, de „fundamentális politikai újrastrukturálásra is szükség van”. A centrumpártok ugyanis – főleg a balközép pártok – nagyon meggyengültek, míg a szélsőséges pártok megerősödtek.

Itt kitért arra is a diplomata, hogy a populizmus megnevezéssel kapcsolatban vannak kétségei, hiszen „a politikai ellenfelem általában a populista, hiszen nem tudom, mit akar, így találnom kell rá egy negatív tartalmú jelzőt”. A bal- és a jobbszél pártjai között vannak ugyan hasonló dolgok, például, hogy esetenként összefognak egymással, ahogy Burgenlandban is, de a populizmus nem a legkifejezőbb jelző rájuk nézve – mondta Martonyi.

További belső gyengeséget jelent a külügyi veterán szerint a megosztottság. Ez a megosztottság látható most Nyugat-Kelet viszonylatban, habár – jegyezte meg – ez nem a migráció kérdésénél alakult ki, hanem jóval régebben, már a keleti bővítésnél. 

Európának tolerálnia kellene a nemzeti identitásunkat

A megoldási javaslatokra rátérve azt hangsúlyozta a volt külügyér, hogy „be kellene fejezni vádaskodást”, amely országok és kormányok között, valamint az elit és a társadalom között folyik. „El kell felejteni a koncepciók és ideológiák összecsapását”, ehelyett egyszerűen, flexibilisen és pragmatikusan, a praktikus megoldásokat keresve kell cselekedni. Martonyi elvetette a szerinte őrült föderalizmust, úgy látja, sokkal „rugalmasabb és toleránsabb Európára van szükség, amely tekintettel van a nemzeti identitásra”, amelyre a tagállamok egyébként is alapulnak. 

Nevetségesnek nevezte a diplomata azt, ami most egyes EU tagállamokban folyik határvédelem címén, szerinte ugyanis „minden tagállamnak hozzá kellene járulnia a saját biztonságához”. Ugyanígy vissza kellene találnunk a kultúránkhoz – jegyezte meg Martonyi –, hiszen még egy szocialista francia miniszter is felismerte, hogy mekkora hiba volt nem hivatkozni a keresztény-zsidó gyökerekre a bevándorlás kapcsán. Ahhoz, hogy az európai soft powert alkalmazni tudjuk „el kell fogadnunk eredeti identitásunkat” – mondta a volt külügyminiszter. Azt az identitást, amelyre emlékeznünk kell, hiszen ez a nemzeti után a második identitásunk – érvelt Martonyi, majd kijelentette: „Egyike vagyok azoknak, akik szeretik Európát. Próbáljuk megmenteni!”