Az Nemzeti Média és- Hírközlési Hatóság és a Klubrádió között folyó polgári peres eljárás keretében jogerős részítélet született, mely szerint a hatóság 108 millió forint kártérítést köteles fizetni. A 1,4 milliárd forintért folyó perben a bíróság csupán a média- és frekvenciahasználati díj, valamint a hatóság szóvivőjének jó hírnevet sértő nyilatkozatai ügyében ítélt, az elmaradt reklámbevételekről nem született ítélet.
Összesen 108 millió forintos kártérítést ítélt meg a Klubrádiónak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal szemben indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett jogerős részítéletében.
A kártérítés részben a Klubrádió által évekkel ezelőtt a médiahatóságnak kifizetett több mint 100 milliós médiahasználati és frekvenciahasználati díj visszafizetésére kötelezésből, részben pedig a hatóság vezetése, szóvivője által 2011-2012-ben adott, jó hírnév sértőnek minősített nyilatkozatok miatt megítélt 5 millió forintos nem vagyoni kártérítésből tevődik össze.
A Klubrádió elnyerte a frekvenciát, mégsem használhatta
A tábla részítéletében ugyanakkor lényeges eljárási szabálysértések miatt új elsőfokú eljárást rendelt el a Klubrádió elmaradt reklámbevételei miatt beterjesztett milliárdos nagyságrendű követelés ügyében. Ebben a vonatkozásban a rádió azért perelte be a médiahatóságot, mert éveken át nem használhatta a 2010-ben pályázaton elnyert frekvenciát.
A Budapest 92,9 MHz-es fővárosi frekvenciára 2009-ben írt ki pályázatot az akkori Országos Rádió és Televízió Testület, amely 2010 áprilisában a Klubrádiót üzemeltető társaságot nyilvánította nyertesnek, ám nyolc hónappal később kimondta a pályázat eredménytelenségét.
A médiahatósággal fennálló jogvita miatt csak évekkel később költözhetett át erre a hullámsávra a korábban használt 95,3 MHz-ről a Klubrádió, amely ezzel egy időben ingyenes frekvenciahasználatra jogosult közösségi médiaszolgáltatóként folytatta működését.
1,4 milliárd forintos követelés a médiahatóság felé
A polgári perben a Klubrádió összesen mintegy 1,4 milliárd forint kártérítést követel a médiahatóságtól, mert az éveken keresztül nem kötött vele szerződést a korábban pályázaton elnyert fővárosi frekvencia használatára.
A Fővárosi Törvényszék februárban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében pusztán a személyiségi jogi jogsértéssel, jó hírnevet sértő nyilatkozatokkal összefüggésben ítélt meg 1,75 millió forintos kártérítést, a kereset többi részét bizonyítottság hiányában elutasította. Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a táblára.
Kedden a másodfokú ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácselnöke kifejtette: a keresetben előterjesztett milliárdos elmaradt vagyoni előny vonatkozásában lényeges eljárási szabálysértések miatt rendeltek el új elsőfokú eljárást, melyben szakértő bevonására is sor kerülhet majd.
A médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati díj vonatkozásában a tábla úgy ítélet meg: az alperes hatóság jogellenes, felróható magatartásával ok-okozati összefüggésben merült fel a felperes kára, így azt a médiahatóságnak meg kell térítenie.
A személyiségi jogi jogsértések vonatkozásában a 30 milliós felperesi igényt ugyan eltúlzottnak találta a tábla, ám az első fokon megállapított 1,75 millió helyett 5 millió forintos nem vagyoni kártérítést ítélt meg, mert a jogsértő magatartás elhúzódó volt, több jó hírnevet sértő nyilatkozatot tettek a médiahatóság munkatársai.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
„Sokszor kellett egyes nagytőkések viselkedése miatt tartaniuk a hátukat a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, így a sajtó munkatársainak is”.
Tulajdonosi-résztulajdonosi felelősségből Mészárosnak lehetne tennivalója. De ők nem így gondolják. Pénz nem jön, lapok sokaságát csukják be.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
A vezérigazgató éppen a nyaralása alatt jelentette be, több mint 500 ember kirúgását.
A szerkesztők a tartalmakat a magyarul beszélő közönség igényeihez igazítják.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
