„Ne legyen Brexit, az nem jó Magyarországnak” – mondta Martonyi János volt magyar külügyminiszter péntek délelőtt Budapesten. Nagy-Britannia EU-ból való kilépéséről vitatkoztak magyar, brit és lengyel előadók a Danube Institute pénteki rendezvényén.
Nagy-Britannia EU-ból való kilépéséről (Brexit) és annak lehetséges következményeiről vitáztak péntek délelőtt Budapesten, a várbeli Magyarság Házában a Danube Institute vendégei.
Az eseményt megnyitó Martonyi János volt magyar külügyminiszter nyitásként leszögezte: a magyar érdek az, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. „Ne legyen Brexit, az nem jó Magyarországnak” – mondta. Martonyi először is megjegyezte: Európának szüksége van a brit humorra, valamint nyelvi ellenőrökre is az Európában terjedő pongyola angolság ellen.
Ezután komolyra fordította a szót: szerinte szükség van a sokszínűségre, a diverzitásra. Itt, Kelet-Európában alapvető dolog a sokszínűség elismerése a történelem, a kultúra, a jog és persze a nemzeti érdekek terén. „Egység a sokszínűségben” – emlékeztetett a volt külügyminiszter.
Martonyi János leszögezte: Magyarország a közös piac megerősítésében és mélyítésében érdekelt, hiszen exportunk és importunk túlnyomó része az EU-val zajlik. Martonyi a szabad kereskedelmet az eddigieknél is nyitottabbá tenné. Elismerte, hogy ideológiai viták zajlanak a kérdés körül, de szerinte Magyarország érdeke is az, hogy jól szabályozott, de szabad kereskedelem folyjon Európában. „Nagy-Britannia nélkül a szabad kereskedelem hívei gyengülnének.”
Hozzátette: Európának is erősnek kell lennie, hogy fel tudjon lépni a globális játszmákban. Azt ugyanakkor elismerte: a brit választók természetesen nem a magyar érdekekre tekintettel fognak dönteni Nagy-Britannia EU-tagságáról.
Peking véleménye szerint Brüsszel piszkos játékba kezdett, amelyben az EU célja Kína kereskedelmi megütése – kerül, amibe kerül, még az sem számít, ha sunyin, és a másik játékost teljesen hülyének nézve teszi azt.
Maia Sandu jelenlegi nyugatos elnök és kihívója, az oroszpárti Aleksandr Stoianoglu között választanak vasárnap a moldovaiak.
Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
A Makronóm Intézet szerint a keleti nyitás sikere ilyen módon segítheti hazánk 2025-re kitűzött, az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben meghatározott 3–6 százalékos gazdasági növekedési céljának elérését is.
Ma Európa, a Nyugat a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisa.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
