Az új Néprajzi Múzeum épületéről szóló pályázatban Napur Architect Kft. tervét találta a legjobbnak a nemzetközi zsűri. Az épület a Városliget melletti, az egykori felvonulási területet lefedő Ötvenhatosok terén állhat majd.
A Napur Architect Kft. építésziroda által vezetett konzorcium tervét találta egyhangúlag a legjobbnak a nemzetközi zsűri, így ők tervezhetik az új Néprajzi Múzeum épületét az Ötvenhatosok terére. A Városliget átfogó és komplex megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt részeként a tervek szerint 2019-ben készül el a Néprajzi Múzeum minden szakmai és látogató igényt kielégítő, új otthona. Az új múzeummal nem csak egy újabb emblematikus épülettel gyarapodik a főváros, hanem 140 év után végre a gyűjteményéhez méltó otthonba költözhet a több százezer műtárgyat őrző intézmény.
A nyertes terv és a díjazott pályaművek az alábbi linken találhatók.
A zsűri döntése értelmében a 2. helyezett a Sauerbruch Hutton terve, a 3. helyezett pedig a BIG – Bjarke Ingels Group pályaműve lett.
Részletek a Napur terveiből
Nemzetközi pályázat
A Városliget Zrt. az elmúlt év végén nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a Néprajzi Múzeum új épületére. A meghívásos pályázaton a zsűri 13 jelentős nemzetközi és magyar építésziroda terveit értékelte. A leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.
A Bírálóbizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan nyertesnek választott pályamű ezek alapján tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeum-működési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv.
Méltó körülmények
Az építészeti tervpályázatnak köszönhetően végre méltó körülmények közé kerülhet a most az egykori Kúria szűkös és múzeumnak alkalmatlan épületében működő intézmény. Az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye, amely soha nem működött egy múzeum számára tervezett, így a gyűjtemény bemutatására igazán alkalmas épületben.
Az intézmény új, korszerű épületbe való költözése lehető teszi majd, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak egy jelentős részét végre állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be az intézmény, amely az új múzeumépülettel „hazatér” a Városligetbe. Először ugyanis itt, a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont a Néprajzi Múzeumnak.
A nemzetközi építészeti felhívásra összesen 13 iroda nyújtott be pályázatot (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft, Bernard Tschumi Architects, BIG – Bjarke Ingels Group, Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, COOP HIMMELB(L)AU Wolf D. Prix & Partner ZT GmbH, Dominique Perrault Architecte, EAA Emre Arolat Architecture, Középülettervező Zrt., Napur Architect Kft, Sauerbruch Hutton, Architecture-Studio, gmp International GmbH, Zaha Hadid Limited)
A most elbírált pályázatnak köszönhetően újabb kiemelkedő értékű középülettel gyarapodhat a főváros. A Liget Budapest Projekt keretében eddig két új épület megvalósításáról született döntés, melyeket világhírű japán építészek terveznek. Az elbontandó, volt Hungexpo irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házát Sou Fujimoto, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervezi.
Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége az előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
„A helyzet rendkívül komoly. Nem hagyjuk feldúlni az országot” – mondta a szlovák miniszterelnök.
Egy világ omlott össze a belga politikusban.
