John O'Sullivan: Rossz irányba tart az EU

Nagy-Britannia EU-ból való kilépéséről (Brexit) és annak lehetséges következményeiről vitáztak péntek délelőtt Budapesten, a várbeli Magyarság Házában a Danube Institute vendégei.

Miután Martonyi János volt magyar külügyminiszter kifejtette: a magyar érdek Nagy-Britannia EU-ban való maradása, John O'Sullivan, a budapesti Danube Institute igazgatója, Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök tanácsadója vette át a szót.

O'Sullivan leszögezte: ő maga EU-szkeptikus, és az EU elmúlt tíz évét is kritikusan értékeli. Szerinte egymást érték az európai válságjelenségek az uniós alkotmánytervezet francia és holland leszavazása óta.

Uniformitás, centralizáció, egyirányúság

„Az EU az uniformitás, a centralizáció és az egyirányúság felé halad, és ezek rossz irányok” – mondta O'Sullivan. Az uniformitást erősíti az EU-s szavazásokban bevezetett többségi elv, a folyamatos jogharmonizáció. A centralizáció során egyre több hatáskör kerül át Brüsszelhez a nemzetállamoktól. Brüsszel egyre távolabb kerül a választópolgároktól – viszont nincs távol a különböző lobbiktól. Az egyirányúság kapcsán pedig arról beszélt: az EU lelkes hívei szerint történelmi meghatározottság az egyre mélyülő integráció, ez egy kötelező haladási irány, amiből nincs visszaút.

John O'Sullivan mindezzel nem ért egyet, és szerinte az európai polgárok is eltávolodnak a projekttől. Ezt jól mutatja az európai parlamenti választásokon való egyre alacsonyabb részvétel. De ez csak a jéghegy csúcsa. A Danube Institute igazgatója szerint „a mainstream pártok kimerültek, a szavazók elidegenedtek, az elit nem foglalkozik a lényeges problémákkal”. Így „az úgynevezett populista pártok erősödnek, Skandináviától Dél-Európáig, Nagy-Britanniától Kelet-Európáig”. A régi mainstream pártok pedig végül összefognak az új kihívókkal szemben, hogy ne változzon semmi.

O'Sullivan szerint az európai mainstream politika idealisztikus, utópisztikus irányba tart, pedig a valóság talaján kellene maradni és valós problémákra kellene reflektálni. A brit elemző az euróválság, illetve a migrációs válság uniós kezelését hozta fel példának a tévútra. A megoldatlan európai problémák között sorolta fel a török, az ukrán és az orosz helyzetet is. Felvázolta: az európai gazdaságpolitikával egymással szemben állnak a megszorításpártiak és lazítás hívei, a konzervatív és a baloldali nézőpont képviselői. „Hogyan lehetne itt közös nevező? Európa mindkét fele attól fél, hogy a másik romba dönti őt.” 

Á la carte Európa kell

A Danube Institute igazgatója úgy látja: a megoldás az „á la carte" Európa lehetne, amelyben minden ország maga eldönthetné, milyen területen és milyen mértékben szövetkezik másokkal. Szerinte részben már most is így működik az EU, hiszen vannak eurót használó és eurózónán kívüli államok, és például Nagy-Britannia már eddig is sok felmentést kapott a közös európai politikák alól. „Persze akik szorosabb EU-t akarnak, nyugodtan folytassák a projektet” – tette hozzá O'Sullivan, aki szerint Nagy-Britannia eddig is olyannak tűnt, mint aki a francia-német vonat előtt gyalogol lassan, egy piros zászlót lengetve.

S ha már a Brexit a téma: a magát EU-szkeptikusnak tartó John O'Sullivan szerint a Brexit-népszavazás kapcsán valódi reformfolyamatok indulhatnak meg az Európai Unióban, akár a maradás, akár a távozás mellett dönt a britek többsége. A Brexit-vitához szerinte meg kell érteni a brit pszichét, aminek történelmi beállítottságai vannak. Ha Nagy-Britannia az európai közösségben marad, akkor továbbra is akadékoskodni fog; de Nagy-Britannián belül is örök viták tárgya marad az EU-tagság. „Ha a maradáspártiak győznek a népszavazáson, a feszültség akkor is megmarad. Nagy-Britannia és Európa mindig is egymás mellett fog élni, tehát együtt kell működniük – de nem dőlt el, milyen módon működhetne ez a legjobban” – zárta szavait John O'Sullivan.