Az elemzők és a Nemzetgazdasági Minisztérium által várt 1,7-2,5 százalékos növekedéssel szemben csak 0,9 százalékkal bővült a magyar GDP 2016 első negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest; az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal még csökkent is a GDP, amire legutoljára 2012 negyedik negyedévében volt példa. Varga Mihály miniszter szerint csak átmeneti a kedvezőtlen GDP-adat.
Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene az idei első negyedévben. Az éves adatokat tekintve a piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar pedig jelentősen csökkentette a növekedési ütemet.
Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: főként az építőipar rontotta a gazdaság teljesítményét, de számottevően csökkent a közúti gépjárműgyártás is.
Az első negyedévi 0,9 százalékos GDP adat jelentősen elmarad az elemzők 1,7-2,5 százalékos sávban szóródó várakozásától, a 2013 második negyedévében indult jelenlegi növekedési ciklusban nem volt még ennél alacsonyabb a gazdasági növekedés üteme.
Több mint 3 éve nem csökkent a GDP negyedéves viszonylatban
A tavalyi negyedik negyedévhez képest mért 0,8 százalékos visszaeséshez hozzátartozik, hogy az akkori 0,6 százalékos növekedést alaposan megtámogatta az uniós támogatási ciklus végén a kifizetések felpörgetése. Az építőipari statisztikai éppen pénteken mutatta meg, hogy az egyéb építmények közé sorolt út- vasút és más infrastrukturális létesítmények építési volumene decemberben 13,6 százalékkal meghaladta, idén márciusban viszont 35,4 százalékkal, az első negyedévben pedig 32,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Negyedéves összehasonlításban 2012 negyedik negyedévében csökkent utoljára a GDP, akkor 0,2 százalékkal és a mostaninál nagyobb visszaesés legutóbb 2012 első negyedévében volt, 2,3 százalékkal.
Varga szerint csak átmeneti a megtorpanás
Átmenetinek mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az első negyedévi 0,9 százalékos gazdasági növekedést pénteken reggel az M1 aktuális csatornán. Elmondta, a piaci várakozás 2 százalék körülire becsülte a GDP első negyedéves növekedését, a gazdasági tárcánál az idei első három hónapban 1,7 százalékos GDP emelkedéssel számoltak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A várakozásoktól elmaradó adat a miniszter szerint azzal magyarázható, hogy egyrészt az ipar, azon belül is a autóipar teljesítménye alacsonyabb volt a vártnál, másrészt pedig az uniós források kifizetése is lelassult, a tervezett 500 milliárd forint helyett csak 150-160 milliárd forintot fizettek ki. Lassabban írták ki a pályázatokat, így a kifizetések üteme is lassabb volt a tervezettnél.
A mostani szerényebb növekedést a miniszter azért tekinti átmenetinek, mert – például – az építőiparban növekszik, 60 százalékkal emelkedett a szerződésállomány, az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma pedig megduplázódott; a munkavállalók száma is 145 ezerrel volt több mint az előző év hasonló időszakában.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Kirívóan magas összeg ütötte a markát a volt jegybankelnöknek.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Újra a technikai recesszió fenyegeti Európa legfontosabb gazdaságát.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Egy kezdő képviselővel szemben ott áll a rutinos minisztérium, lobbista, az uniós apparátus: azok kapnak tehát még nagyobb befolyást, akiket senki sem választott meg. Sebestyén Géza írása.
