Kormánypárti képviselők benyújtották az Alaptörvény hatodik módosító javaslatát, amely az alaptörvényt egészítené ki a terrorveszélyhelyzet fogalmával. A javaslatcsomag a parlament szerdai napirendjén már szerepel is. Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére „terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén” hirdetheti ki meghatározott időre a terrorveszélyhelyzetet.
Kormánypárti képviselők benyújtották az Országgyűlés elé kedd délután az alaptörvényt módosító javaslatukat, amelynek nyomán az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelésével szükség esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálása érdekében.
Magyarország alaptörvényének hatodik módosítását, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítását Simicskó István honvédelmi miniszter (KDNP), Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, továbbá Rubovszky György (KDNP) és Vejkey Imre (KNDP) jegyzi.
Az alaptörvény módosításának általános indoklásában kiemelték: az „alaptörvény megalkotását követően a transzatlanti térség, Európa és benne Magyarország biztonsági környezete gyökeresen megváltozott”. A világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva megfelelően nem kezelhetők – tették hozzá.
A Honvédség csak akkor lenne bevethető, ha nem elegendő a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
A tervezett módosítás értelmében az alaptörvény új, különleges jogrendi tényállásként rögzíti a terrorveszélyhelyzetet. Ennek leírása szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére „terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén” meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, illetve időtartamának esetleges meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A kormány a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően rendeletben a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig maradnak hatályban.
A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget a terrorveszélyhelyzet idején is csak akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő – rögzíti a javaslat.
A szerdai parlamenti napirendben már szerepel a javaslatcsomag
Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány. A Belügyminisztériumban több alkalommal tartott ötpárti és szakértői egyeztetéseket követően a BM terrorellenes javaslatcsomagját a kormány múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek. A parlament szerdai napirendjén már szerepel is javaslatcsomag.
A honvédelmi miniszter is több alkalommal egyeztetésre hívta a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit a Honvédelmi Minisztériumba. Az MSZP azonban egyetlen alkalommal sem vett részt a megbeszéléseken. A múlt pénteki egyeztetés után Simicskó István azt mondta: a tárcához az elmúlt időszakban érkezett kifogásokat, módosítási javaslatokat áttekintették, jelentős részét be is építették a javaslatba.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Keringetnek rólam egy képet, amelyen Kósa Lajossal diskurálok a Fidesz háborúellenes izéjén.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A szabályokat mindenkinek be kell tartani és mindenkivel be kell tartatni.
Zsidó szervezetek és kormányzati szereplők is élesen bírálták a kezdeményezést.
Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Egymást érték a fenyegetések, a főváros több pontján indult azonnali intézkedés.
Minden, amit a Tisza Párt eddig az Európai Parlamentben megszavazott, az Ukrajna érdekét szolgálta.
Magyar játékos még soha nem jutott ilyen magasságba. Szoboszlai csillaga példátlanul emelkedik.
