A kormány benyújtotta a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslatot. A javaslat lényege, hogy a legalább 120 fős közösséghez csatlakozó tagok befizetnek a közös vagyonba, amelyhez az állam is hozzájárul legfeljebb havi 25 ezer forinttal. Hogy a közösség által felhalmozott összeget ki fordíthatja lakásvásárlásra, az befizetési licittel vagy pedig sorsolással dől el a közösségen belül.
A kormány szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot az új lakóingatlanok építésének és vásárlásának ösztönzésére. Az otthonteremtési program új eleme nem érinti a lakástakarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik.
A javaslatban ismertetett konstrukció szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet. A tagok szervezési díjat fizetnek a cégnek.
A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. Az indoklás szerint a nok bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását. Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet, ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.
A kiválasztásnál számít a befizetés értéke
Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa. A lakástakarékpénztárakról szóló törvény úgy módosul, hogy a nokba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nokos befizetésre.
A szervező felméri a rendelkezésére álló forrásokat, a szerződéses feltételeket, valamint az előtakarékosság meghatározott mértékét teljesítő tagokat, és a szabályzata szerinti rendszerességgel nyilvános kiválasztást tart. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Nyilvános kiválasztás a licit és a sorsolás, a szervező bármelyik vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.
A kiválasztás során az élvez elsőbbséget, aki 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezési díjfizetést vállalt, és azt teljesítette is; ez a licit. Ha több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezési díjfizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.
A lakástakarékpénztárak állami támogatása továbbra is él
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményében hangsúlyozta, a nokok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakástakarék-pénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.
A lakástakarék-pénztárak fontosak, de az ott összegyűjtött megtakarítást többnyire felújításra, korszerűsítésre, bővítésre használták. A kormány a lakástakarék-pénztárakon keresztül a lakossági megtakarítások lakásfelújítás, illetve használtlakás-vásárlás célú felhasználását támogatja – írták. Megerősítették, hogy a lakástakarék-pénztárak állami támogatása továbbra is biztosított, személyenként 30 százalékos mértékkel, évi maximum 72 ezer forint erejéig.
Kifejtik, hogy a környező országokhoz képest Magyarország jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésében, hiszen tízezer főre vetítve Lengyelországban átlagosan négyszer, míg Csehországban háromszor annyi új lakás épül, mint Magyarországon. Megjegyzik azt is, hogy az otthonteremtési közösségek működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős MNB felügyeleti jogosítványok garantálják. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a kormány a részletszabályokat rendeletben rögzíti és a nokok már az idén megkezdhetik a működésüket – áll a közleményben.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A legtöbb nyugat-európai országban már nem dívik a Willkommenskultur, a nyitott gondokodást felváltotta a hűvös pragmatizmus.
Tapintható volt a feszültség Máltán.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
