Itt a petíció a Liget Budapest mellett: György Péter és Vidnyánszky is aláírta

2016. március 24. 20:10

Világnézetileg nagyon eltérő közéleti szereplők is aláírták a Városliget megújításának kormányzati tervét támogató petíciót: Lakatos Márk stylist és György Péter esztéta csakúgy, mint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Freund Tamás agykutató. Ahogy múlt héten az ellenzők petícióját, ezt a listát is a Mandiner közli elsőként.

2016. március 24. 20:10
Stumpf András

Ezúttal a Liget projektet támogató nyilatkozatot írtak alá neves művészek, értelmiségiek. A Városliget beépítését, a Vár átalakítását ellenzők petíciójáról múlt pénteken a Mandiner számolt be először. Ahogy akkor, most is közöljük a nyilatkozat teljes szövegét és az aláírók listáját.

*

A Városliget megújításáért

Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált.

Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával,  Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával.

Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol - nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.

Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.


Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke
Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész
Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója
Baldaszti Péter, üzletember
Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész
Bánáti Béla, építész
Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára
Barsiné Pataky Etelka, mérnök
Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke
Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész
Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője
Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője
Budha Tamás, képzőművész
Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja
Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials
Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója
Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója
Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke
Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész
György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója
Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója
Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus
Hartvig Lajos építész
Ilona Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész
Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus
Jurecskó László, művészettörténész
Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész
Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója
Kiczenkó Judit, irodalomtörténész
Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész
Kósa László, néprajzkutató, akadémikus
Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója
Lakatos Márk stylist, jelmeztervező
Lantos Csaba, közgazdász
Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa
Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó
Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora
Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója
Merkely Béla, szívsebész
Mezey Katalin, Kossuth-díjas író
Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő
Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész
Murádin Jenő, művészettörténész
M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező
Nagy Béla, városépítész
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója
Pados Gábor, az acb Galéria vezetője
Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus
Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke
Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője
Petrányi Zsolt, művészettörténész
Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész
Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója
Rockenbauer Zoltán, művészettörténész
Romics Imre urológus, egyetemi tanár
Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója
Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész
Skardelli György, Ybl-díjas építész
Szabó Milán, sífutó olimpikon
Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok
Szuper Levente, jégkorongozó,
Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész
Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár
Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója
Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész
Vass László, műgyűjtő
Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója
Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember
Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője

Összesen 226 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
I am being lied to
2016. március 27. 22:34
"A második listában az anyagilag vagy egzisztenciálisan érdekeltek a saját érdeküket tartották csak szem előtt. Lényeges különbség jogilag és erkölcsileg." Nem helyes (nem erkölcsös) összemosva minősíteni egy sor különböző embert! Megvádolva őket azzal, hogy mindegyiket anyagi érdek vezeti! Látszik, hogy mindenkinek csak a saját listája a jó lista. Holott épp ez a két lista példátlanul hasonló(an sokszínű), elkülönülve ezzel más egyoldalú tiltakozásoktól. Az látszik belőlük, hogy vélemények alapján nemigen lehetne bármit is csinálni. De jól el lehet szórakozni ezzel. Akár igaza is lehet mindkét oldalnak. Van ilyen. És mi jár annak, akinek igaza van? A szája.
sgyuri
2016. március 27. 11:35
Az anyagilag érdekeltek nyilatkozatban támogatják a Városliget beépítését http://reflektor.hu/hirek/az-anyagilag-erdekeltek-nyilatkozatban-tamogatjak-a-varosliget-beepiteset A két lista között lényeges különbség van. Az elsőt úgy írták alá , hogy anyagi érdekeltség nélkül a környezet megóvása volt a cél. A második listában az anyagilag vagy egzisztenciálisan érdekeltek a saját érdeküket tartották csak szem előtt. Lényeges különbség jogilag és erkölcsileg. Azt, hogy egy zöldterületet csak középületek betelepítésével lehet megújítani arcátlan és ostoba hazugság. A városliget 10 szer jobb állapotban van mint a Népliget és a területe is nagyobb illetve a megközelítése sem terhelné annyira a belváros forgalmát.
sgyuri
2016. március 27. 11:26
A sok agyhalott fidióta barm , akik gondolkozás nélkül ünneplik a gazdáik országrontó őrjöngéseit. Nem látják, hogy ez a projekt nem az építésről szól, hanem a szándékos rombolásról. Mert ha valóban építeni akarnának akkor sok a Városligetnél alkalmasabb területet is találhatnának. Itt szándékos és előre megfontolt környezet rombolás folyik. Míg a vidék Magyarországa a megújul és jól felszerelt kórházak tucatjait kapta addig a fővárosban éveket bábszínházaznak de nem valósítanak meg egyet sem. A liberális fővárost a hatalom le akarja nullázni. És ezt a szart akarja a városligetbe pottyantani. Míg a csúti stadiont magyar addig ezt egy japán tervezte és úgy fos ahogy van. Senki nem gondolhatja komolyan , hogy ez a nemzetidegen lepkefing maradandó értéket fog jelenteni.
I am being lied to
2016. március 27. 09:27
Több fát, több parkot Budapesten, több fát az erdőkbe, több erdőt Magyarországon-- és néhány szép új épületet a Városligetbe. Aztán a lárma majd elül. Előbb, vagy utóbb. Mert: "...egyértelmű magyarázatot még nem találtak a kutatók arra, hogyan nőhették be, illetve fojthatták meg a várost az őserdő fái úgy, ahogyan azt a kutatók a 19. század elején találták."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!