A sztrájk mint politikai eszköz

„A március 30-i sztrájk újdonság abban az értelemben, hogy politikai eszközként kívánja használni a Tanítanék mozgalom. Abban a tekintetben tulajdonképpen nincs semmi meglepő benne, hogy az ellenzéki pártok és alulról építkező kezdeményezések már az előző ciklus óta próbálkoznak szervezeti és a politikai cselekvés formáját illető innovációkkal. Ilyen volt az Együtt, amelynek volt civil, szakszervezeti és agytröszt szárnya, a kormányváltók összefogása, Várady Zsolt netes platformja, a »kormánybontó« népszavazási kezdeményezés, és ilyen technika a sokat emlegetett előválasztás is. Jogellenes volta miatt nem kapnak védelmet a sztrájkolók, azonban ha retorziót alkalmaznak velük szemben, az csak növelni fogja a felháborodást. A munkabeszüntetés politikai eszközként való használata ugyanakkor nemcsak a jelenlegi pedagógus mozgalom számára jelenthet hatékony eszközt, de új tartalmat és nagyobb jelentőséget adhat a sztrájk intézményének is.”