A magyar állam, a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság együttműködési megállapodást kötött hétfőn a 2024-es budapesti olimpiai pályázatról, melyben rendelkeznek a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről.
Együttműködési megállapodást írt alá hétfőn a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság a 2024-es budapesti olimpiai pályázatról. A dokumentumot – amely rendelkezik a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről: a felállítandó sportolói bizottságról, az olimpiai védnökök testületéről, valamint az olimpiai egyeztető fórumról – kilencen látták el kézjegyükkel.
Tarlós István főpolgármester a politikai összefogásra hívta fel a figyelmet, s kijelentette, „óvatos optimizmussal” tekint a magyar olimpiai pályázatra.
Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormányzati felelőse azt mondta, Budapest erős és esélyes pályázó, amelynek az az ajánlata a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára, hogy vele közösen tegye működővé az Agenda 2020 elnevezésű, a gazdaságos olimpiai rendezést célzó reformcsomagot.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
A paksi bővítés lehet az apropó.
Kíméletlenül őszinte volt az építési és közlekedési miniszter.
Célba ért Orbán Viktor és Szijjártó Péter terve.
Röviden a lényeg.
Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
„A kommunisták voltak azok Magyarországon, akik világnézet és a párthoz való hűség alapján döntötték el, ki dolgozhat bizonyos helyeken és ki nem” – írta a Magyar Jelen újságírója.
Most aztán árgus szemekkel figyelhetnek az oroszok.
