Németh Zsolt: Le kell nyomni a magyar nemzeti érdeket az amerikaiak torkán

Fontos, hogy a TTIP-tárgyalásokon lenyomjuk a magyar nemzeti érdekeket az amerikaiak torkán – mondta Németh Zsolt a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség ügyében egy pénteki dispután. Az ELTE Társadalumtudományi Kara által rendezett vitára az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke mellett Pogátsa Zoltán közgazdász is hivatalos volt. Pogátsa Zoltán azonban nem jelent meg a pénteki vitán, ezért Németh Zsolt zavartalanul fejthette ki, hogy miért is lehet jó Magyarországnak a TTIP.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az elején leszögezte, hogy habár álláspontja a témában igen közel áll a kormányéhoz, azért alapvetően a maga nevében beszél. Szerinte Amerikának és Európának is az a célja, hogy a kölcsönösen előnyös megoldással a világkereskedelem felét meghaladó gazdasági blokkot hozzanak létre és ezáltal komoly előnyre tegyenek szert a rohamosan fejlődő ázsiai országokkal szemben. Németh Zsolt szerint az Amerika és Európa közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség megállíthatatlanul közeledik, a kérdés csak az, hogy mikor és milyen formában érkezik meg – no meg az, hogy mi Magyarország szerepe és valós érdeke ebben a folyamatban.

A szabadkereskedelem nekünk csak jó lehet

Németh Zsolt hazánk helyzetére rátérve leszögezte: az önellátó képességünk a történelmi Magyarországgal együtt a múlté, ezért hazánk számára a világkereskedelem nyitottsága ma közvetlen gazdasági érdek. Ha még lenne is logika abban, hogy senki nem hoz be és nem is visz ki semmit, Magyarország vonatkozásában ez egészen biztosan nem egy reálisan követhető út. „Ha a világgazdaságban a szabadkereskedelem terjed, az nekünk csak jó lehet” – fogta rövidre a gondolatmenetet a Külügyi Bizottság elnöke. 

A fideszes politikus ugyanakkor biztos abban, hogy nem lesz totális szabadkereskedelmi megállapodás Európa és Amerika között. Lesznek termékek, amik védelmet fognak élvezni. Az európai filmiparra való tekintettel például a kulturális ágazatra vonatkozóan nem fog kiterjedni a szabadkereskedelmi megállapodás tervezete. Részünkről pedig a legfontosabb a mezőgazdaság és a magyar természeti környezet védelme. Épp ez lesz a TTIP–vel kapcsolatos tárgyalások legfontosabb és egyben a legizgalmasabb része. Kérdés, hogy képesek leszünk–e az Unión belül összegezni a nemzeti érdekeinket és összeurópai szinten úgy becsomagolni, hogy azokat keresztül lehessen vinni a tárgyalásokon.

A nyugati civilizáció kiterjesztése az egész világ stabilitására pozitívan hatna

A vitarendezési eljárással kapcsolatban Németh Zsolt elmondta, hogy talán ez váltotta ki a legtöbb vitát az EU–n belül, leginkább jogelméleti vonatkozásban. Ha létrejön ugyanis a szabadkereskedelmi megállapodás, akkor a nagy multiknak lehetőségük nyílik arra, hogy a TTIP–re hivatkozva bepereljenek egy nemzetállamot.

Sokak szerint ez durván sértené egy adott állam szuverenitását. Németh Zsolt szerint a vitarendezési eljáráson valóban sok fog múlni, de a TTIP alapvetően nem áll Magyarország érdekeivel ellentétben. A német autógyáraknak például igen csak jól jönne ha be tudnának törni az amerikai védett autópiacra. Ez igazából nekünk is jó lenne, tekintve, hogy ezeket az autókat hazánkban is gyártják. Hosszú távon Európának és Amerikának is hasznára fog válni a megállapodás, mivel így visszanyerhetnek egy szeletet a világkereskedelemből Ázsia kárára. Arról nem is beszélve, hogy „a nyugati civilizáció kiterjesztése az egész világ stabilitására, gazdasági jólétére és békéjére is pozitív hatást gyakorolna” – zárta monológját Német Zsolt.

Sok múlik a tárgyalásokon

Egy pillanatra úgy tűnt, hogy Pogátsa nélkül sem marad el a vita, mivel a közönség soraiból egy kérdés érkezett: „mégis, hogyan lehet például a magyar mezőgazdasági érdeket megvédeni egy olyan egyezségben, melynek kimondottan az a célja, hogy ne legyenek különbségek a termékek piacra jutását illetően”? Németh Zsolt azonban csak ismételni tudta önmagát. Elmondta, hogy a tárgyalásokon nagyon sok fog múlni, ahol „például épp a mezőgazdaság miatt fontos, hogy a magyar nemzetérdeket lenyomjuk az amerikaiak torkán”. 

A kérdés a hallgatóság soraiban meghúzódó Humánökológia Szakirány vezetőjétől, a magyar írótól és filozófustól, Lányi Andrástól érkezett, aki folytatta: „gondoljunk csak bele: van egy ország – legyen ez épp Amerika – ahol a termékekkel kapcsolatos kémiai biztonság terén sokkal lazábbak az előírások. Ők olyan adalékanyagokat is megengednek az élelmiszerekben, amiket mi Magyarországon szigorúan betiltottunk”.

Lányi ennek kapcsán kifejtette, hogy ha Amerikában a hatóságok már engedélyezték a termék piacra kerülését, akkor TTIP–nek köszönhetően Magyarországon már nem tilthatjuk be azt. Ily módon ezeknek az amerikai cégeknek, a gyengébb minőségű, egészségtelenebb termékei szabadon versenyezhetnek, és versenyelőnybe kerülhetnek a hazai, jobb minőségű élelmiszerekkel szemben. A komolyabb vita azonban sajnos mégis elmaradt, mivel az államtitkár a szakértelmének korlátaira hivatkozva nem válaszolt erre a kérdésre.