Jobbik: A korrupt Gyurcsány-kormány embereinek oldalára állt a Fidesz

Nem pontos. Helyesen: A Gyurcsány-kormány embereinek oldalára állt a korrupt Fidesz

Medgyessy Péter kipróbált erényeire szüksége van Orbánnak, még alapembere, doyenje is lehet a felépítendő koalíciós pártnak Hiller Istvánnal együtt. A jobbközép néppárt és a nyugat-európai értelemben vett szociáldemokrata párt reményeik szerint elég lesz a Jobbik megállításához - már amennyiben valóban szükség lesz rá. Vajon ki következik Hiller és Medgyessy után? S ki fogja kitüntetni? Forrás: https://kuruc.info/r/7/151614/

Medgyessy a hilleri úton: Orbán ügynökbarát kormánya koalíciós partnert keres 2018-ra? Ma még nem dicsérte meg Medgyessy Péter az Orbán-kormányt. Igaz, még nem is kapott kitüntetést. Tegnap - egy nappal a korrupcióról folytatott parlamenti vitanap után – azt a nyilatkozatát közölte mosolygós meglepetéssel a hazai sajtó, hogy: „Azt semmiképp nem merném állítani, hogy a korrupció szintje ma, az Orbán-kormány időszakában magasabb lenne, mint korábban, illetve hogy maga a jelenség tapinthatóbb lenne, mint az előző kormányok idejében.” Nincs abban semmi különös, hogy Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter kitüntette Medgyessy Pétert, a szocialisták volt miniszterelnökét, a BM III/II-7 osztályának (kémelhárítás a nemzetközi együttműködés területén) „D-209” szigorúan titkos állományú, kiemelt főoperatív tisztjét a magyar kínai gazdasági együttműködés eredményes elmélyítéséért. Nincs, mert Orbán Viktor első kormányától kezdve következetes ügynökbarát politikát folytat, mindenkor ellene volt az átmentett állambiztonsági múlt feltárásának, az áldozatok helyett a vétkesek oldalára állt. Az állambiztonsági múlt ma is előny a volt hivatásos állomány és a tovább szolgáló hálózati személyek számára, a Fidesz-KDNP beépítette őket hatalmi hátországába, előmenetelt biztosít nekik, gondoskodik róluk, van, akit államtitkárrá léptet elő (Tasnádi László), másoknak kitüntetést, jó nyugdíjat ad. A meghurcoltak pedig várhatnak az erkölcsi elégtételadásra, az információs kárpótlásra netán még 25 évet, mert Orbán kormánya minden esetben keresztbe feküdt az ügynökügyek törvényes rendezésének, legutóbb két hete szavaztatták le a sokadik ügynök törvényjavaslatot. Személyi motivációja is van Orbán miniszterelnök ellenállásának, hiszen kiderült, hogy a katonai elhárítás társadalmi kapcsolata volt, apósa, Lévai István pedig „Lenkei” fedőnéven az ÁVH ügynökeként jelentett becsületes magyar középparasztokról. A Fidesz-szempontú történetírásra és az ügynöklisták további blokkolására drága pénzért létrehozott, de a nyilvánosságtól elzárt Nemzeti Emlékezet Bizottsága most azt a megtévesztő és ellenőrizhetetlen játékot játssza, mintha nyilvánosságra akarná hozni a mágnesszalagok adattartalmát. Holott nem teheti, és nem is tudja, mert a kémelhárítástól kapott hiányos másolatokon aligha láthat neveket, csak „szerkezeti és állapotfelmérést” végezhet. Blöff a köbön. A Külügyminisztériumban amúgy hagyománya van az ügynökmunka megbecsülésének. Szijjártó elődje Martonyi János miniszter nemcsak MSZMP-tag volt, hanem az állambiztonság (III/I. és III/II. Csoportfőnökség) „Magasdi”, „Marosvásárhelyi” fedőnevű informátora, aki Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel vacsorázgatott, vele beszélte meg a Bilderberg csoport éves tanácskozásán hallottakat. Bába Iván volt külügyi államtitkár (korábban a Fidesz Külügyi Hivatalának vezetője), a politikai rendőrség kulturális elhárításának (III/III-4-a) „Gyula” fedőnevű titkos megbízottja olyannyira bírja Orbán bizalmát, hogy vele íratták meg a „Rendszerváltozás Magyarországon” című kötetet, mely az idén jelent meg a Veritas Történetkutató Intézet gondozásában. Térjünk vissza Medgyessy Péter kitüntetéséhez. Nem az a csoda, hogy egy volt SZT-tisztet tüntetnek ki, aki oly eredményesen dolgozott az állambiztonságnak pénzügyminisztériumi vezetőként, hogy a beszervezésétől (1978) számított négy év alatt rendőr főhadnagyból alezredes, főosztályvezető-helyettesből pedig miniszterhelyettes lett. Mert legalább ekkora karriert jelentett Boros Imre MNB-közgazdásznak az, hogy Orbán Viktor, első kormánya tárca nélküli miniszterének nevezte ki, holott jól tudta: Boros a III/II „D-8”-as SZT-tisztje, főoperatív beosztású rendőr százados. Sokkal érdekesebb Medgyessy kitüntetésének jövőbe mutató lényege. Medgyessy szóba sem került volna - sem Kína, sem Vietnam, sem Korea ürügyén -, ha nem lépett volna a hilleri útra. Hiller Istvánnal, az MSZP volt elnökével, az Országgyűlés alelnökével együtt volt a közeli múltban néhány Fideszt simogató, véleményazonosuló mondata, melyeket jó néven vett Viktor. Így Hiller után Medgyessy neve is felkerült azon lehetséges „szociáldemokraták” közé, akikkel, ha szükségesnek mutatkozik, 2018-ban az MSZP-ből leváló szárny felerősítése után koalícióra lehet lépni a Jobbik ellenében, annak győzelme megakadályozása céljából. Ilyen egyszerű oka van az egykori SZT-tiszt, miniszterelnök felkarolásának. De jó partnere lehet-e Péter Viktornak? Igen! A gátlástalan karrierizmus összekötő jellemvonás. Mindegy, hogy miként, csak hatalom legyen. S ezért tudni kell hazudni, szégyenérzet nélkül. Amikor 2002. június 18-án nyilvánosságra került Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati érintettsége, az érintett másnap ünnepélyes bejelentést tett: „Törvénymódosítást kezdeményezek, és kérem sürgős, rendkívüli eljárás alkalmazását, ami arról szól, hogy a III/III-as belügyminisztériumi ügyosztály teljes névsorát hozzuk nyilvánosságra, függetlenül attól, hogy a politika részesei-e az illetők ma vagy sem. Javaslom továbbá, ez a törvénymódosítás tartalmazza azt is, hogy a hírszerzés, kémelhárítás, katonai elhárítás terén azokat az anyagokat, amelyek a személyekkel foglalkoznak, tegyük kutathatóvá; a Történeti Hivatal szaklevéltárként működjön a jövőben. Javaslom, hogy ezt a teljes névsort a közéleti szereplők esetében legyen kötelező nyilvánosságra hozni.” Tudjuk, mi lett a bejelentésből. De még érdekesebb az a legenda, amivel beszervezését, kettős életét vállalta. Lebukásakor azt nyilatkozta, hogy az erősödő szovjet hírszerzés és befolyás ellenében, a nyugati pénzügyi világgal (Világbank, IMF) folytatandó tárgyalások védelme érdekében vállalta a feladatot. Forrás: https://kuruc.info/r/7/151614/

PROPAGANDA NÉZŐPONT Megbukott a Jobbik néppártosodása – ezt a hangzatos címet adta legújabb felmérésének a Nézőpont Intézet. Azonnal be is indult a Fidesz emlőin csüngő kormányközeli sajtó, amelyhez csekély fáziskéséssel a balliberális médiumok is csatlakoztak, hogy kórusban kürtöljék tele az országot a manipulatív felütésű kutatással. A magam részéről mindig is fenntartásokkal kezeltem az ilyen „reprezentatív” felméréseket, bármilyen eredményről is legyen szó. Tudva azt, hogy ma már szinte mindegyik politikai erő felépítette a saját közvélemény-kutató cégét, nehéz elképzelni, hogy ne használnák őket pártérdekeknek megfelelően manipulációra. Nem akarok pálcát törni a közvélemény-kutatók feje felett, és nem is állítom, hogy a felméréseik csupa hazugságokból állnak, de a végkövetkeztetéseik és az eredményeik alapján minden esetben jól beazonosítható, hogy melyik politikai oldalhoz húznak. Aztán ott van a számomra kérdéses módszertan is, amikor a nyolcmillió választásra jogosult magyar állampolgár töredékének a megkérdezése alapján állítanak fel egy felmérést. A Nézőpont most ezer(!) állampolgár véleménye alapján számolta ki a százalékait. Ez a mintanagyság állítólag reprezentatív, vagyis az egész országra ráhúzható, a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék. Nem értek hozzá… de talán nem én vagyok vele az egyedüli, aki szerint ez baromság, és ezer ember véleménye, az ezer emberé, nem pedig nyolcmillióé. Hozzáteszem, ha tíz- vagy százezer embert kérdeznének meg, akkor is szkeptikus lennék, de hihetőbben lenne magyarázható egy mintavétel. Lendüljünk tovább, térjünk át most a Nézőpont Intézet nettó hazugságára, amit azonban semmilyen mintavétel nem igazol. A közvélemény-kutató cég azt állítja, hogy megbukott a Jobbik néppárti törekvése, bulváros ravaszsággal még fotóval is illusztrálták: Vona Gábor egy Jobbik-logós lufit fúj fel. Itt már világossá vált a számomra, hogy a Nézőpont a felmérését valójában a Fidesz nézőpontjához igazította. Merthogy annak az ezer embernek senki nem tett fel a Jobbik néppárti törekvéseivel kapcsolatban egyetlen egy kérdést sem. Ez világosan látható (vagy inkább nem látható) a kutatás letölthető verziójában. Melyik pártra szavazna, ha most vasárnap lennének a választások? – így szólt a Nézőpont kérdése. Az ezer ember válaszai alapján a Jobbik támogatottsága novemberre 11 százalékra csökkent a szeptemberi 17 és az októberi 12 százalék után. A közvélemény-kutató cég ezt úgy értékelte: „Mindez azt jelenti, hogy szeptemberhez képest harmadával kevesebben szimpatizálnak a Jobbikkal, ami egyértelmű csökkenést jelent. Az év vége felé közeledve elmondható, hogy Vona Gábor néppártosodási stratégiája nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.” Akkor tisztázzunk néhány dolgot: 1. A Nézőpont nyolcmillió választópolgárból megkérdezett ezer embert, a Jobbik tábora nem mellékesen a 2014-es országgyűlési választási eredménye alapján egymillió felett van. Mindenki döntse el ezután, hogy mennyire tartja hitelesnek a közvélemény-kutató cég „reprezentatív” felmérését. 2. A kutatás időszaka egybeesett a migránsválság tetőpontjával. Elismerendő, hogy a kormány valóban megfelelően kezelte a helyzetet, és ezt a pártszimpátia szempontjából is komoly sikerként könyvelhette el. A kormány válságkezelése befolyásolhatta a Fidesz és a Jobbik között ingadozó szavazókat, de ennek semmi köze a Vona Gábor által meghirdetett néppártosodáshoz. Tehát a Nézőpont felmérésének címadása nem egyéb, mint izzadtságszagú propaganda, manipuláció, zavarkeltés. A Jobbik 2014-es választási sikerei, az időközi választások eredményei, a tapolcai győzelem, mind a párt néppárti vonalát igazolták. Mivel a Jobbik vált egyértelműen az ország második legerősebb politikai erejévé, az egyetlen kormányváltó alternatívává, a brókerbotrányok és a Fidesz gazdasági holdudvarának pofátlan vagyonosodásáról szóló hírek is a párt támogatottságát erősítették. A Jobbik szárnyalása a migránsválság és az azokra adott kormányzati válaszokkal egy időben torpant meg. A két párt vetélkedése ezért most ott tart, hogy a Fidesz igyekszik kidomborítani válságkezelő politikáját, erős védőbástyaként reagálva a migránsválság és a terrorveszély kihívásaira, miközben a Jobbik a kormány sötét oldalára próbál rávilágítani, a vagyonosodás, illetve a korrupció témájában támadva ellenfelét. Harcuk a hitelességről szól, és minden bizonnyal ez is fogja uralni az elkövetkezendő éveket, egészen a következő választásig. Addig pedig még sok megrendelt, kormányközeli nézőpontot fogunk olvasni a Jobbik „gyengüléséről”, meg a néppártosodás „bukásáról”…