Ausztria az emberiesség jegyében nyitotta meg határait a Magyarországról elindult menedékkérők előtt – mondta Werner Faymann osztrák kancellár az Österreich című osztrák lap hétvégi számában megjelent interjúban.
Arra a kérdésre, hogy miként indult meg a menekültek rohama Magyarországról, és Ausztria miért fogadta be őket, a kancellár azt mondta: „Magyarország érdeklődött nálunk, hogy mit tegyen azzal a több ezer menekülttel, aki Németországba, illetve Ausztriába akar menni”, és „számomra kezdettől fogva világos volt, hogy a válasz csak egy közös megoldás lehet Németországgal, hiszen ezek a menekültek tovább akarnak menni Németországba”.
Az is világos volt, hogy az emberiesség jegyében kell eljárni, mert nem lehet megengedni, hogy „az üldözöttek lezárt határsorompók előtt álljanak a szakadó esőben” – tette hozzá Werner Faymann.
Arra a kérdésre, hogy valójában hány menekültről van szó, az osztrák kancellár úgy válaszolt: „Orbán azt mondta nekem és Merkelnek, garantálja, hogy nem több négyezernél. Ezt kezdettől fogva nem hittem el.”
Az oe24.at című hírportálon is ismertetett interjúban Werner Faymann egyebek mellett hozzátette: a Magyarországról elindult menekültek ügyében szombatra virradóra egész éjjel tárgyalt Angela Merkellel, és „nagyon hálás neki azért, hogy humánus megoldásra jutottak”.
Úgy vélte: „valójában Németország és Ausztria most először megmutatta, hogy a menekültproblémát csak közösen lehet megragadni”. Viszont a megoldáshoz nem elég két ország, valamennyi uniós tagállam közreműködése szükséges – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az EU történetének „legnagyobb válságáról, kihívásáról” van szó, és hogy ő arra törekszik: a tagállamok minél gyorsabban megállapodásra jussanak a terhek megosztását szolgáló „igazságos menekültkvótákról”.
Arra a kérdésre, hogy miként reagál a magyarok magatartására, az osztrák kancellár kijelentette, hogy „a képek többet mondanak ezer szónál”, és a „menekültproblémát szögesdróttal” nem lehet megoldani.
A Magyarország elleni esetleges szankciókra utaló felvetésre azt mondta: valamennyi tagállamra vonatkozik, hogy „aki nem segít megoldani a menekültproblémát, annak a jövőben pénzügyi következményekkel kell számolnia”, hiszen „a szolidaritás nem egyirányú utca”.