A német valóság: a törökök szavazatai nélkül nem lehet kormányt alakítani

Bejárták a „török utcákat”, az eredmény megdöbbentő.

Az osztrák közigazgatási bíróság szerint Magyarország nem biztonságos ország a menedékkérőknek, ezért nem toloncoltak ki egy afgán menekültet Ausztriából. A másodfokú bíróság szóvivője szerint egyedi esetről van szó, azonban a döntés iránymutató lehet más hatóságok számára is.
Az osztrák közigazgatási bíróság hétfőn másodfokon azzal az indoklással állította le egy afganisztáni menekült kitoloncolását, hogy Magyarország nem biztonságos hely a menekültek számára. Az egyedülálló nő korábban menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, azonban 2014 októberében továbbutazott Ausztriába, jelenleg több kiskorú gyermekével együtt visszatoloncolása ellen küzd. A dublini egyezmény ügyében Magyarország lenne az illetékes. Ezt tavaly májusban a szövetségi bíróság meg is erősítette, Magyarországot akkor a menekültek befogadása szempontjából biztonságos országnak minősítette. A másodfokú bíróság szóvivője szerint egyedi esetről van szó, azonban a döntés iránymutató lehet más hatóságok számára is.
A bíróság mostani döntésének indoklása szerint az emberi jogok európai egyezményének vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértésének veszélye esetén nem kerülhet sor a kiadatásra. A bíróság másodfokú döntése szerint a helyzet Magyarországon 2014 októbere óta „jelentősen megváltozott”, ezért a menekültügyi hivatal, valamint a szövetségi bíróság még folytatja a vizsgálatot, hogy Ausztria a menedékkérőket a dublini egyezmény értelmében Magyarországra visszaküldheti-e. Az osztrák belügyminisztérium közölte, hogy megvizsgálja az aktuális bírósági döntést, azonban minden ügy egyedi elbírálás alá esik.