A Jobbik vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az állami termőföldek eladásának ötletével kapcsolatban. Magyar Zoltán, a párt képviselője elmondta: minden lehetséges parlamenti eszközzel fellépnek azért, hogy a mintegy félmillió hektárnyi termőföld közösségi tulajdonban maradjon.
A Jobbik elfogadhatatlannak tartja az állami termőföldek eladásának ötletét, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ügyben – közölte Magyar Zoltán képviselő szerdán, sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus kijelentette: a hosszú évek óta tartó gyarmatosítási folyamat a végpontjához ért azzal, hogy már nemcsak a „kormányhoz közel álló” Magosz, hanem a „függetlennek szintén nem tekinthető” nemzeti agrárkamara is az állami földek eladása mellé állt.
Magyar Zoltán hangsúlyozta: a Jobbikot nem nyugtatja meg az a kormányzati válasz, miszerint még nincs döntés a kérdésben. Ne is legyen! – foglalt állást, hozzátéve: a kabinetnek erről nem a Magosszal, hanem a valóban független gazdaszervezetekkel kell egyeztetnie, amelyek azonban szavai szerint egyhangúlag ellenzik az állami földek „elherdálását”. Kik lehetnek az eladás nyertesei? – tette fel a kérdést.
A politikus, aki az agrárkamara mellett a szakminisztert is bírálta, elmondta: minden lehetséges parlamenti eszközzel fellépnek azért, hogy a mintegy félmillió hektárnyi termőföld magyar nemzeti, közösségi tulajdonban maradjon, de ha a gazdák tüntetni kívánnak, ahhoz is támogatást nyújtanak számukra.
A Fidesz szerint a Jobbik becsapja a gazdákat
A Fidesz szerint a Jobbik becsapja, kihasználja és „hergeli” a magyar gazdákat. Ahogy minden ügyben, a Jobbik a földügyekben is mást mond és mást cselekszik – írta a párt. Miközben azt ígérik nekik, hogy megvédik őket, a baloldallal együtt nem szavazták meg sem a magyar termőföld védelmét garantáló alaptörvényt, sem a helyben lakó magyar gazdákat védő új földtörvényt – mutatott rá a Fidesz.
Hozzátették: a Fidesz véget vetett a szocialisták által működtetett agrártámogatási rendszernek, amelyben az állami földek és az agrártámogatások döntő részét is a nagybirtokosok kapták, és mindössze hatszázan osztozkodtak az állami földeken, sok magyar földet zsebszerződésekkel a külföldiek kezére játszották át. Az új földpolitika működik, egyre csökken a nagybirtokok, és egyre nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen emelkedett. Az a cél, hogy a földek 80 százalékát családi gazdaságok, földművesek műveljék – rögzítették.
A korábbi 600 helyett már 7500 gazda kapott lehetőséget a földművelésre, a magyar termőföld alkotmányos védelmet kapott, a Brüsszel által jelenleg is támadott új földtörvény pedig garantálja, hogy a magyar földek döntő része helyben lakó gazdák és a családi gazdaságok használatában legyen, földet venni és bérelni is csak szigorú feltételekkel lehet – sorolták a közleményben.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
Deák Dániel szerint az „egyrészt-másrészt” nagymestere lelepleződött.
Nem mindenkinek van véleménye a budapesti békecsúcsról.
A most bejelentett intézkedések a vidéken élők mindennapjait az otthonteremtéstől, a mindennapi munkán keresztül a hatékony termelésig segíteni tudják.
Akár a Jobbik javaslatát is hajlandó támogatni a cél elérése érdekében.
„A győztes gólunk egy ritka taktikai húzás eredménye.”
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
