Brüsszel ugyan tagadta, de most kiderült: mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat, és a követelések ezzel nem értek véget
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
30-40 ezer aláírás gyűlt össze eddig a férfiak korai nyugdíjazásáról szóló népszavazáshoz. Az aláírásgyűjtő akció november 2-ig tart, addig legalább kétszázezer hiteles aláírást kell összegyűjteni. A kampány szervezői az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel indokolta a lehetőség megteremtésének szükségességét a férfiak számára is.
Eddig 30-40 ezer aláírás gyűlt össze ahhoz a népszavazási kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 40 év munkaviszony után a férfiak is nyugdíjba mehessenek – jelentette be Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője – aki magánemberként a népszavazást kezdeményezte –, az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel indokolta a lehetőség megteremtésének szükségességét a férfiak számára is. Példaként említette, hogy Portugáliában és Horvátországban, ahol a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára 65 év, mindkét nem élhet a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével.
Az aláírásgyűjtő akció november 2-ig tart, addig legalább kétszázezer hiteles aláírást kell összegyűjteni, hogy népszavazást lehessen kiírni a kérdésben. Bodnár József kiemelte: a Kúria döntésének átvétele után kereste meg a szakszervezeteket, a civil szervezeteket és egyesületeket, hogy fogjanak össze ebben a közös érdekvédelmi ügyben.
Gaskó István szerint óriási a társadalmi támogatottsága a népszavazási kezdeményezésnek, ugyanis a korábbi speciális – rokkantsági, korkedvezményes, előrehozott – nyugdíjkedvezmények megszüntetése miatt a társadalomban komoly igény van a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének kialakítására. Hozzátette: az előzetes számítások alapján évente 200 milliárd forint ráfordításával megvalósítható a Férfiak 40 program.
Úgy véli, ennek fedezete megteremthető a feketegazdaság visszaszorításával, illetve a külföldön dolgozó félmillió magyar visszacsábításával Magyarországra. Ha ezek nem megvalósíthatóak, akkor a progresszív adózás bevezetését tartanák megfelelő eszköznek a forrás megteremtésére, mert véleménye szerint az egykulcsos adózás miatt 500 milliárd forint bevételtől esik el az állam évente.