A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen Balog Zoltán arról beszélt: Európának szüksége van egy olyan középre, amelyik tanult a történelméből és tanítani tud másokat is. A miniszter felhozott pár érvet a szovjet megszállás áldozatainak emlékműve mellett is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint nemzeti közmegegyezést kell kialakítani a nagy diktatúrák áldozataira történő emlékezésben, ennek lehet a jelképe a szovjet megszállás áldozatainak emléket állító központi emlékmű.
Érvek egy új emlékmű mellett
A kormány képviselője vasárnap, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából rendezett budapesti menet végállomásánál, a Terror Házánál úgy fogalmazott: az új emlékművel az ország kifejezhetné, hogy „nem méricskélünk, nem számolgatunk, nem rivalizálunk, (...) nem keressük, hogy hol volt a kevesebb, vagy a több áldozat”. A nemzeti közmegegyezés felállításához olyan vitára van szükség, amelyben az emlékek megosztása mellett „néven nevezzük a bűnösöket és megörökítjük az áldozatok életét” – mondta Balog Zoltán.
A miniszter a visegrádi országokra és a Baltikumra célozva kiemelte, Európának szüksége van egy olyan középre, amelyik tanult a történelméből és tanítani tud másokat is. „Úgy is mondhatjuk, hogy Európának egy centrális erőtérre van szüksége”, amely a múlt közös szenvedéseiből tudja megfogalmazni a jövő válaszait – fejtette ki.
A szélsőségesek manipulációja ellen
Balog Zoltán emellett kitért arra is, hogy a fiatal generációkat is fel kell vértezni a diktatúrák eszméi ellen, hiszen ők azok, akikre a szélsőséges csoportok kivetik hálójukat, és lelkesedésüket kihasználva manipulálják őket. „De mi keressük a valódi erőforrást az emlékezésben, a család tiszteletére a hazaszeretetre, az emberszeretetre nevelésben” – tette hozzá.
A totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjára rendezett menet vasárnap késő délután a Cipők a Duna-parton emlékműtől indult, a több száz résztvevő innen vonult az Országház érintésével a Terror Házához. Az emléknapot augusztus 23-án, az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják. A megemlékezés időpontját 2011-ben lengyel-magyar-litván kezdeményezésre fogadták el az EU igazságügyi miniszterei.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
Kicsit zajosan, kicsit színpadiasan, de megérkeztünk a fősodorba. Kohán Mátyás írása.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
