A digitális gazdaság nagyobb, mint gondolnánk – a magyar hozzáadott érték egyötöde

Vajon mekkora a részt vállal az informatikai szektor a hazai gazdaságból? Milyen mértékű részesedése a GDP-ből, az exportból, hány embernek ad munkát? A kérdésre vannak hagyományos módszerek, amelyekkel ezek az adatok kiszámíthatók, ám könnyen belátható, hogy a digitális eszközök annyira átszövik mindannyiunk életét, hogyhogy az eddig megszokott számítás a valóságosnál jóval kisebb számokat eredményezhet.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen nemrég tett közzé egy tanulmányt, amely új, reálisabb alapokra helyezi az informatika nemzetgazdasági súlyát becslő régi számítási módszereket - így pontosabbak lesznek az eredmények, állítják bevezetőjükben.

Informatikai iparág: jóval az uniós átlag fölött

Az összehasonlíthatóság érdekében a kutatók a hagyományos számítási módszereket is lefuttatták, amelyek a termékek és szolgáltatások TEÁOR besorolása alapján osztályozzák az őket előállító vállalatokat. Ezek szerint Magyarország – kinek meglepő, kinek nem meglepő módon – az Európai Unió élmezőnyébe tartozik két fontos mutatóban is. Az informatikai ágazat részesedése az Unió teljes gazdasági teljesítményéből 5,4 százalék, míg hazánk esetében ez a részesedés 7,2 százalék, a foglalkoztatást tekintve pedig a dolgozók 11,5 százaléka helyezkedik el informatikai cégnél (ez 310 ezer embert jelent), az Unió 3,5 százalékával szemben.

A teljes magyar áruexport 9,6 százaléka volt köthető 2013-ban az informatikai iparhoz (ez 2200 milliárd forint bevételt jelentett) - ezzel az ágazat az autógyártás után a második helyezést éri el a toplistán; az exportra irányuló szolgáltatások között pedig szintén erős pozíciót fog, 7,9 százalékos részesedéssel. A nemzetgazdasági beruházásokból ezzel szemben jóval szerényebben részesedett az informatika: 2008 és 2013 között az összes beruházás és kutatás-fejlesztési hozzájárulásnak mindössze 3,8 százaléka érkezett erre a területre. (A tanulmány megjegyzi, hogy az alacsony adat egyik okozója lehetett a közben bevezetett távközlési adó.)

Az új, immár pontosabb mérési eljárás több olyan paramétert is figyelembe vesz, amelyek fölött eddig elsiklott a statisztika: például az informatika alkalmazásának közvetett gazdasági hatásait is számszerűsíti, valamint az úgynevezett fogyasztói többletet is megjeleníti, ami annyit jelent, hogy becslést tesz arra, hogy egy digitális termék vagy szolgáltatás a fogyasztók életében milyen minőségi változást hozhat.

A hozzáadott érték egyötöde

Ezeken felül figyelembe veszi a multiplikátorhatást is, vagyis ha egy informatikai terméket vagy szolgáltatást a későbbiekben más termékek előállításához is felhasználnak, akkor nyilvánvalóan valamilyen mértékben annak a másik terméknek az értéke is tartalmaz digitális komponenst.

Mindezek ellenére a kutatók leszögezik, hogy az újonnan nyert adatok is inkább alulbecslik az informatikai ágazat tényleges gazdasági jelentőségét, de jobban közelítik a valóságot, mint a korábbiak.

Lássuk tehát az új eredményeket: az utolsó hat év eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a hazai digitális gazdaság részesedése a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékből (GVA) mintegy 18,6-20,1 százalék, ami igen magas érték, ezzel az informatika az ország legfontosabb gazdasági ágazata. A foglalkoztatottságból való részesedése pedig valahol a 13,6 és a 15,5 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy körülbelül 400 ezer embernek ad munkát, amivel a kiskereskedelem után a második legnagyobb munkaadó.