Was ist los? – Németország béna kacsaként nézi a fejleményeket
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
Júniusban 312,2 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, így az első hat hónapban az államháztartás deficitje 823,3 milliárd forint volt, ami az egész évre várt hiány 92,3 százaléka.
Az államháztartás központi alrendszerének június havi hiánya 312,2 milliárd forint volt, a féléves deficit 823,3 milliárd forintot tett ki – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden a kormány.hu oldalon. Tavaly ilyenkor az államháztartás központi alrendszerének deficitje 813,7 milliárd forintot tett ki.
Júniusban a parlament 15 milliárd forinttal 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet. Így az első hathavi hiány az egész évre várt deficit 92,3 százaléka.
Az NGM közleményében ismét felhívta a figyelmet arra, hogy hiány teljesülése most sem időarányos, az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. A 2015-re kitűzött hiánycél továbbra is a GDP 2,4 százaléka.
Az idei hiányon belül a központi költségvetés 868,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 15 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 29,8 milliárd forintos szufficittel zártak.
A szaktárca közölte: az idei és a tavalyi első hathavi hiány közti különbség most is elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 156 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől az évenként változó elszámolások különbsége miatt, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai ugyanakkor több mint 200 milliárd forinttal meghaladták az előző évi kiadásokat a felfutó kifizetéseknek köszönhetően. A tb-alapok esetében a nyugdíjkiadások alakultak magasabban az előző évinél, amelynek hátterében az 1,8 százalékos nyugdíjemelés áll.
A június havi deficit 312,2 milliárd forint volt az előző évi 132 milliárd forinttal szemben. A júniusi kamatkiadások közel 60 milliárd forinttal haladták meg az előző évit, ami a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
Az adóbevételek a gazdaság folyamatos növekedése miatt magasabban alakultak, ami a befizetések nagyobb bérkiáramlás miatti növekedésének, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott intézkedéseknek (például online pénztárgépek bekötése) köszönhető – írja közleményében a szaktárca.