Egy és negyed millió kérdőív érkezett vissza a nemzeti konzultáció során, és a legtöbb kérdésben a válaszadók nagy arányú többsége ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg – derült ki Kovács Zoltán hétfő délutáni sajtótájékoztatóján, melyen a konzultáció eredményeit ismertette. Az MSZP szerint a konzultáció megbukott.
A több mint egymillió válaszadó elsöprő többsége egyetértett az illegális bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokkal a kormányszóvivő értékelése szerint. Kovács Zoltán hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, az emberek hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről, az összegzés szerint – a nagyszabású ellenkampány ellenére – elhanyagolható az elutasító válaszok aránya.
A kormányszóvivő kérdésre elmondta, hogy a miniszterelnök utasítása egyértelmű a déli határzárral kapcsolatban, annak a lehető legrövidebb időn belül meg kell épülnie.
Beszámolt arról is, hogy a – meghosszabbított – nemzeti konzultáció július 15-én ért véget, és 1 millió 254 ív érkezett vissza a kormányhoz. Ezenkívül csaknem 58 ezren elektronikus úton nyilvánítottak véleményt.
A konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség, arra, hogy ennek a modernkori népvándorlásnak, illetve az illegális határátlépésnek gátat kell vetni – foglalta össze a kormányszóvivő.
A többség ugyanazt gondolja
Kovács Zoltán ismertetése szerint a terrorizmus térnyerését 70 százalék egyértelműen fontosnak ítélte saját élete szempontjából, 25 százalék bizonytalan volt, mindössze 3,6 százalék nem tartja ezt fontosnak. Az ugyanakkor azt mutatja, hogy az emberek biztonságban érzik magukat, hogy csak 39,3 százalék látott komoly esélyt egy hazai terrorcselekményre, míg 56 százalék szerint előfordulhat ez. A válaszadók 3,7 százaléka kizárta ezt a lehetőséget. A „Brüsszel által rosszul kezelt bevándorláspolitika” és a terrorizmus térnyerése között 61 százalék látott összefüggést, 27,8 százalék nagyrészt egyetértett, 11,1 százalék viszont nem.
A kormányszóvivő szavai szerint közel 97 százalék ismertnek és valósnak ítélte a megélhetési bevándorlás erősödését: a válaszadók 72,6 százaléka tisztában volt a helyzettel, 23,4 százalék hallott róla, 3,9 százaléknak nem voltak ismeretei.
A kérdőívet visszaküldők 72,7 százaléka határozottan egyetértett a munkahelye, megélhetése veszélyeztetettségével, és további 18,8 százalék is inkább egyetértett, míg 8,5 százalék elutasította az összefüggést.
Kovács Zoltán ismertette azt is, hogy a brüsszeli politika bukását, új megközelítések igényét 77,4 százaléknyian jelezték, további 17,5 százalék pedig inkább erre hajlott. Az elutasítók aránya 5 százalék volt. A szigorúbb bevándorlási szabályok mellett 89,7 százalék foglalt állást teljes mértékben, 7,5 százalék részben támogatná, 2,8 százalék nem támogatná a szigorítást. Ez a kérdés hozzájárult ahhoz is, hogy a kormány döntött az ideiglenes határzárról és a törvényi szigorításokról – magyarázta a kormányszóvivő.
A törvénytelenül érkezők őrizetbe vételével 87,9 százalék teljesen, 9,3 százalék részben egyetértett, és csak 2,8 százalék mondott rá nemet. Az illegálisan érkezők visszafordítását 86,1 százalék teljesen, 10,2 százalék inkább támogatta, és 3,6 százalék volt az elutasítók aránya.
A válaszadók 82,7 százaléka egyértelműen amellett volt, hogy a megélhetési bevándorlók szálljanak be az ellátásuk költségeibe. Részben egyetértett ezzel további 13,5 százalék, és 3,8 százalék felelt nemmel. A bevándorlás elleni küzdelem hatékony eszközének 60,6 százalék tekintette, ha az unió tagállamai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek. További 24 százalék is inkább egyetértett ezen állítással, 15 százalék nemet mondott.
Kovács a leginkább beszédes adatként hivatkozott arra, hogy a válaszadók 92,9 százaléka a bevándorlás helyett a magyar családok, a születendő gyermekek támogatása mellett foglalt állást. Ezzel az állítással további 5,3 százalék inkább egyetértett, és 1,7 százalék felelt nemmel.
MSZP: A konzultáció megbukott
Az MSZP szerint megbukott az illegális bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció, mivel a lakosságnak csak mindössze valamivel több, mint tíz százaléka válaszolt a kiküldött kérdőívekre. Közleményükben úgy fogalmaztak, a konzultáció kézzelfogható eredménye, hogy „a kormány által feltüzelt szélsőségesek ma már naponta követnek el fizikai és verbális agressziót”. A kormány feladata ezzel szemben az lenne, hogy a magyar lakosság biztonságát garantálja, ugyanakkor a háborús övezetekből menekülők emberi jogait is biztosítsa – hangsúlyozta az ellenzéki párt, majd hozzátette, ehhez azonban a kormánynak nem kampányolnia, hanem kormányoznia kellene.
A szocialisták továbbra is úgy gondolják, hogy ha a kabinet a megoldásban és nem a káoszban lenne érdekelt, akkor kerítésépítés helyett európai uniós forrásokat hívott volna le a határvédelem megerősítésére vagy a menekültügyi hivatalok növekvő feladatainak támogatására. Mint írták: a kormány „hónapok óta tízmilliárdokat költ hazug konzultációra, gyűlöletkeltő plakátokra és haszontalan szögesdrótra” ahelyett, hogy a határok mentén olyan táborokat alakított volna ki, amelyekben a migránsok emberi körülmények között várhatnák meg az eljárásuk végét, egyúttal a lakosság nyugalmát sem zavarnák.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Egyre többen érkeznek hazánkba.
„Mindenkinek javaslom, menjen ki nyugatra, utána meg fogja becsülni azt, ami itthon van” – fogalmazott a férfi.
Egy ember meghalt, három másik eltűnt, amikor egy illegális határátlépés közben felborult egy csónak a Duna szerb–horvát határszakaszán.
A kitöltő öt kérdésre tud majd válaszolni.
Kiderült, hogy hazánk az első helyen van Európán belül közbiztonság szempontjából.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
