Euróövezeti adót fontolgat Schäuble

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter támogatja a közös euróövezeti pénzügyminiszter és a külön euróövezeti adó gondolatát, írta szombaton megjelent számában (a cikk egyelőre csak előfizetők számára érhető el, de a FAZ például összefoglalta németül) a Der Spiegel című német hírmagazin, amely szerint Angela Merkel kancellár kétkedve viszonyul az elképzeléshez. Francois Hollande francia államfő a napokban az euróövezeti gazdasági kormány felállítására tett javaslatot, Brüsszelben és Berlinben pedig az euróövezet adókivetési jogának megteremtéséről készülnek tervek, amelyek megvalósítása tabudöntés lenne, mindennek vesztese pedig Angela Merkel lehet, írja a lap.

A görög válság miatt jött most elő az ötlet

Az Európai Unió polgárai az integráció előrehaladtával megszokták, hogy a közösségi szintre, Brüsszelbe helyeznek nemzetállami döntési jogköröket, kompetenciákat, de az adókivetés jogának kérdésétől még a legelkötelezettebb uniópártiak is visszariadtak és azt mondták, hogy ennek a jognak inkább a tagállamoknál kell maradnia, mert a polgárok nem fogadnak el semmi más megoldást. A görög válság viszont változást hozott, elterjed az a nézet, hogy nem zsarolhatna valamely kormány más tagállamokat, ha a bevételek és kiadások legalább egy részét központilag kezelnék, és ennek révén az Európai Bizottság végre önálló gazdaságpolitikát folytathatna, például az egész közösségben csökkenthetné az adókat, ha romlik a gazdasági helyzet.

Francois Hollande egy euróövezeti gazdasági kormány, valamint annak demokratikus ellenőrzésére egy parlament létrehozására tett javaslatot. Wolfgang Schäuble nyitott az elképzelésre, bár szerinte a párizsi terv nem elég messzemenő. Minisztériumának szakemberei szerint az a fontos, hogy az euróövezeti pénzügyminiszter rendelkezzen tartós, és mindenekelőtt bőséges saját bevételi forrással, írta a Der Spiegel.

Angela Merkelnek nem nagyon tetszik az ötlet

Schäuble emberei hajlandóak lemondani jelentős nemzeti bevételekről az euróövezeti pénzügyminiszter javára, tették hozzá a beszámolóban, amely szerint a berlini elképzelés alapján a tagországok az áfából vagy a jövedelemadóból származó bevétel egy részét engedhetnék át a brüsszeli pénzügyi tárcának. Arról is lehet szó, hogy a valutaunió közös pénzügyminiszterét felhatalmazzák arra, hogy az e két adónemből befolyó összegek általa meghatározott részét beszedje. Készen állunk arra, hogy komolyan megvitassuk ezeket a kérdéseket, mondták a Der Spiegelnek a berlini pénzügyminisztériumban.

Angela Merkel mindehhez szkeptikusan viszonyul. A kancellár attól tart, hogy az euróövezetből végérvényesen újraelosztási unió - transzferunió - lehet, amelyben a gazdag északi tagállamok pénze a kevésbé jómódú déli államokhoz áramlik, és tart attól is, hogy a tervek megoszthatják az EU-t, az euróövezeti országok és az eurózónán kívüli uniós tagállamok táborára szakíthatják a huszonnyolcakat.

Visszaszorulhatnak a tagállamok kormányai

Az új felvetések a Merkel-féle válságkezelő politika ellentétét is jelentik, hiszen a kancellár eddig rendre a kormányok egymás közötti megegyezésén alapuló megoldásokra törekedett - ilyen megállapodás révén állították fel például az állandó euróövezeti válságkezelő rendszert - , vagyis az állam-, illetve kormányfők testületét, az Európai Tanácsot tartotta az első számú szereplőnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek pedig a másodhegedűs szerepét szánta, írta a Der Spiegel.