Kizárólag elektronikus úton nyújthatnak be pótfelvételi kérelmet azok a diákok, akiket az általános felvételi eljárásban nem vettek fel. A jelentkezési határidő augusztus 10-ig tart. A pótfelvételin kizárólag önköltséges képzések indulnak. A ponthatárokat előreláthatólag augusztus 26-án hirdetik ki majd.
Augusztus 10-ig és kizárólag elektronikus úton nyújthatnak be pótfelvételi kérelmet azok a diákok, akiket az általános felvételi eljárásban nem vettek fel, vagy akik az idén nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. A felvi.hu oldalon közzétett összegzés szerint a pótfelvételi eljárásban egyetlen felsőoktatási intézmény egyetlen képzését lehet megjelölni.
A pótfelvételi során kizárólag önköltséges képzések indulnak, ez alól kivételt képeznek a magyar egyetemek, főiskolák határon túli képzései, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései. Az eljárás díja 5 ezer forint, amelyet szintén a fenti határidő lejártáig kell befizetni.
Ha a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy – elsősorban mesterképzésekben – felvételi vizsgát írnak elő, akkor azt a pótfelvételi hirdetményben jelzik és közlik annak időpontját is. Az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívólevelet általában nem küldenek – írták.
A tájékoztató rögzíti, hogy a pótfelvételi keretében meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 23-án meghatározottnál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.
A ponthatárokat előreláthatólag augusztus 26-án hirdetik ki, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre. A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetése után a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal. Palkovics László felsőoktatási államtitkár a ponthatárok kihirdetése után tartott sajtótájékoztatón elmondta, felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer hallgatót vettek fel. Az összesen felvett 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami ösztöndíjjal támogatott helyre.
Kitért arra is: az alapképzésbe bekerült hallgatók 17 százalékát műszaki, 16,3 százalékát gazdaságtudományi, 8,7 százalékát bölcsészettudományi, 8,6 százalékát informatikai, 5,6 százalékát jogi képzésre vették fel, pedagógusképzésre 11,3 százalékot, orvos- és egészségtudományra pedig 8,4 százalékot.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ismertette: tavaly az állami ösztöndíjjal támogatott nappali alap- és osztatlan képzésekre 32 ezren, idén a 72 ezer jelentkezőből 31 ezren kerültek be.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Maruzsa Zoltán célként fogalmazta meg, hogy jövőre elérjék a 936 ezer forintos pedagógus átlagbért.
A miniszter szerint „a brüsszelitáknak messze elgurult a gyógyszere".
A TCK szerint nem történt semmiféle szabálytalanság, mikor a magyar egyetemistákat bűnözőként kezelték.
„Biztos vagyok benne, hogy szívesen edzősködne Angliában, főleg a Premier League-ben.”
„Magyarország nem csupán szövetségese, hanem barátja is Izraelnek” – jelentette ki Hankó Balázs Yoav Kisch izraeli oktatási miniszterrel folytatott találkozóján.
Sikerült elérni az amerikai felsőoktatás mélypontját?
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
