A menekültügyi eljárások lerövidítésére tett javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn az Országgyűlésnek. A tárcavezető az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta több jogszabály módosítását. A menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása – elsősorban a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra hivatkozva – tartalmaz olyan módosításokat, amelyekkel lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az uniós kereteken belül. Az államhatárról szóló törvény módosítása pedig közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül.
Az előterjesztés szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer pedig 130 százalékosan túlterhelt. Pintér Sándor azt írta: a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát. Értékelése szerint a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása azért szükséges, hogy azokat, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek, minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani; az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.
A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási időtartam lerövidül és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatna. A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.