Menekültügy: újra biztonságos országgá minősítené a kormány Szerbiát

Nem új vasfüggönyt tervez a kormány, hanem egyszerűen visszaküldi azokat, akik Szerbián keresztül jöttek, mivel Szerbia szerintük ún. „biztonságos harmadik ország” – mondta a Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Napi Gazdaságnak a 444 szerint. Tuzson Bence elmondta: napokon belül az Országgyűlés elé kerülhet a menekültügyhöz kapcsolódóan a biztonságos országok listájáról szóló új jogszabály, amely bevezetné a „biztonságos tranzitország” fogalmát. Tuzson szerint erre azért van szükség, mert Szerbiában már biztonságban vannak az emberek ,tehát aki továbbjön, az „megélhetési” bevándorló.

Alig pár éve úgy nézett ki a helyzet, mint amit most újra szeretne a Fidesz: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal döntése szerint a Szerbiából érkező menedékkérők érdemi vizsgálata nélkül visszaküldhetők voltak ebbe az országba, mint „biztonságos harmadik országba”. 2011-ben a Magyar Helsinki Bizottság egy jelentést adott ki Szerbiáról, amely megállapította: déli szomszédunk nem képes biztosítani a rászorulók megfelelő védelmét; a 2012-es felülvizsgálat is ezt erősítette meg, csak úgy, mint a UNHCR 2012-es jelentése.

A jelentésből kiderül, hogy sokan el sem jutnak addig, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be Szerbiában, mivel azt csak írásban lehet. A mégis beadott párszáz kérelmet összesen két ügyintéző vizsgálja. Nincs ingyenes jogsegély, sőt tolmács sem, az összes ilyen munkát az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) végzi az országban. 2011-ig Szerbia senkinek nem adott menekültjogot, kiegészítő védelemben négyen részesültek, integrációs rendszer pedig nem létezett. A helyzet máig sem változott sokat: a Belgrade Centre for Human Rights jelentése szerint 2014-ben hatan kaptak nemzetközi védelmet.

Egy másik kiemelt probléma, hogy Szerbia gyakorlatilag minden környező országot biztonságosnak tekint, tehát a valóban védelemre szoruló embereket ugyanúgy visszaküldi mondjuk Bosznia-Hercgovinába, Görögországba, Bulgáriába vagy Törökországba, mint ahogy Magyarország küldené őket vissza Szerbiába. A szerb menekültügyi rendszer összesen 200 menekültnek tud helyet biztosítani.

Érdemes felidézni egy fokkal frissebb eseményeket is. Szerbiában például 2013 őszén felgyújtottak egy épületet, ahol menedékkérőket akartak elhelyezni. Többek között ennek következtében a menekülők a szerbiai erdőkben várják, hogy elinduljanak a magyar határ felé, a mai napig. A Human Rights Watch jelentése szerint mindezek mellett a rendőrök is gyakran rajtuk ütnek: elveszik a pénzüket, telefonjukat, aztán még jól meg is verik őket.

„A fenti megállapítások alapján Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára, és a magyar menekültügyi hatóságok ezzel kapcsolatos álláspontja hibás” – összegezte véleményét 2011-ben a Magyar Helsinki Bizottság. 2012-ben végül a Kúria döntött az ügyben: szerintük egyrészt „az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának országinformációit minden esetben értékelni kell”; másrészt „valamely harmadik ország menekültügyi rendszere túlterheltségének lehet az a következménye, hogy ebben az országban lehetetlenné válik a menedékkérőket megillető jogok biztosítása. Az ilyen a harmadik országot menekültügyi szempontból nem lehet biztonságosnak tekinteni”.

A friss adatok áttekintése után látható, hogy nem sokat változott a helyzet Szerbiában 2012 óta.

Két tűz között

A magyar menekültügy egyik fő problémája pont a fentiekből következik. Az Afrikából, vagy Közel-Keletről szárazföldi úton útnak indulók gyakorlatilag nem találkoznak értelmezhető menekültügyi rendszerrel egészen Magyarországig. A szerb rendszerről fent beszéltünk, de érdemes átfutni a Görögországról és Bulgáriáról szóló jelentéseket is. Magyarország az első hely, ahol könnyen lehet menedékkérelmet leadni, és ahol megfelelő méretű bürokratikus apparátus dolgozik ezek elbírálásán, miközben normális körülmények közé helyezik a menedékkérőket az eljárás idejére.

Magyarország azonban nem célország: még ha valaki menedékkérelmet is nyújt be nálunk, a legtöbb esetben továbbmegy nyugatra. Ha viszont ott a hatóságok látókörébe kerül, hiába ad be újabb menedékkérelmet: a dublini rendelkezések értelmében az ő eljárást Magyarországon kell lefolytatni. Ausztria már bejelentette, hogy felgyorsítaná azon menedékkérők visszaküldését a dublini rendelkezések értelmében, akik más EU-s országban adtak le menedékkérelmet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarországra két tűz közé szorul, egy oldalról a menekülőkkel nem törődő balkáni országok felől érkeznek a menedékkérők, másik irányból pedig fennáll a veszély, hogy egyre több menedékkérőt küldenek vissza a nyugati országok – miközben az EB menekültügyi javaslata rajtunk kifejezetten nem, csak az olaszokon és a görögökön akar segíteni.