Ausztria felgyorsítja azon menekültek ügyének elbírálását, akik korábban más EU-tagállamban menedékkérelmet nyújtottak be – jelentette be az osztrák belügyminiszter és az osztrák Bevándorlási Hivatal vezetője közös sajtótájékoztatón. Az érintett menedékkérők legtöbb esetben Magyarországról és Bulgáriából érkeztek Ausztriába.
Az osztrák belügyminisztérium szerdától felgyorsítja azon menekültek ügyének elbírálását, akik korábban egy másik európai uniós tagállamban már benyújtották menedékkérelmüket, s így a jelenlegi EU-szabályozás értelmében Ausztriában már nem jogosultak menedékjogot szerezni – jelentette be közös sajtótájékoztatón Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Wolfgang Taucher, az osztrák Bevándorlási Hivatal vezetője.
Mikl-Leitner elmondta, a belügyi tárca adatai szerint a májusban az osztrák hatóságok által regisztrált menedékkérők negyede korábban már benyújtotta kérelmét egy másik EU-tagállamban, ezért az adott országba kívánják visszaküldeni őket. A miniszter szavai szerint az intézkedésre azért van szükség, hogy helyet teremtsenek azoknak a menekülteknek, akiknek ügyében Ausztria valóban illetékes. A hatóságok adatai szerint múlt hónapban 6 240 menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, és ez lakosságszámra elosztva több, mint bármely más EU-tagállamban. Emiatt döntöttek a hatóságok az intézkedés mellett – magyarázta a tárcavezető.
A miniszter megjegyezte, szerdától a Bevándorlási Hivatal összes munkatársa az olyan ügyek kivizsgálására összpontosít, amelyekben a menedékkérők vélhetően már beadtak kérelmet egy másik országban. Miközben az újonnan jövő menekülteket Ausztria továbbra is regisztrálja és befogadja, szerdától az új kérelmek elbírálását további intézkedésig felfüggesztik. Taucher azt mondta, hogy az érintett menekültek legtöbb esetben Magyarországról és Bulgáriából érkeztek Ausztriába. A Bevándorlási Hivatal vezetője azt mondta, őket buszokkal vagy repülőgépen szállítanák vissza az adott országba. Taucher szerint azonban nincs szó „tömeges kiutasításról”, sőt „egyoldalú visszaküldésről” sem: minden esetet külön megvizsgálnak és az érintett országokkal is egyeztetni fognak.
Előző nap a belügyi tárca közölte, hogy az idén várhatóan rekordszámú, mintegy 70 ezer menedékkérelmet adnak be az osztrák hatóságokhoz.
A menedékjogi eljárás a legtöbb EU-tagállamban az úgy nevezett dublini eljárással kezdődik, amely az ezt előíró uniós „dublini rendeletekről” kapta a nevét. A dublini rendszer lényege, hogy az Európai Unióban mindig csak egy tagállam vizsgáljon meg egy menedékkérelmet, és így el lehessen kerülni a menedékkérelmek többszöri ismételt benyújtását különböző tagállamokban, amelyeknek – ha nem lenne megállapodás – mindig újra és újra le kellene folytatni a teljes menedékjogi eljárást. A dublini eljárás azt hivatott megállapítani (például ujjlenyomat segítségével), hogy melyik ország felelős az adott kérelmező ügyében (ez általában az a tagállam, ahova az illető először belépett).
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Mindez nem független a tömeges bevándorlástól sem, mutatjuk a részleteket!
A csapatkapitány sportágtörténeti duplájával a címvédő argentinok már biztos továbbjutók.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Nem véletlenül mondta az új magyar miniszterelnök, hogy nem bontaná le a déli határkerítést.
A jordániaiak feladták a leckét, de végül pont nélkül maradtak.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
2023 márciusában emeltek utoljára a díjakon.
