Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Orbán Viktor az ukránok és a grúzok vízummentes beutazását nevezte a rigai csúcstalálkozón a legfontosabb kérdésnek, amelyet azonban nem sikerült megoldani. A magyar kormányfő a találkozó egészét sikeresnek értékelte, aki a keleti partnerséget jó eszköznek tekinti a az uniós problémák, illetve a lassú gazdasági növekedés legyőzésére. A britek rugalmasabb uniót szeretnének, amit a kormányfő ésszerűnek talál.
Orbán Viktor miniszterelnök az ukránok vízum nélküli uniós beutazását nevezte rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó legfontosabb kérdésének, amelyet azonban nem sikerült megoldani – nyilatkozta a kormányfő pénteken az M1 aktuális csatornának.
A kormányfő ismertette: Magyarország két javaslatot tett a tanácskozáson, amelyek közül egyik az ukránok és a grúzok vízummentes beutazása volt az Európai Unióba. A magyar álláspont szerint Ukrajnának azonnal meg kellene adni a vízummentességet – szögezte le, hozzátéve: a többség azonban ezt ellenezte. Azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár szerint a kérdés akár az év végéig megoldódhat, Orbán Viktor úgy felelt: ezt most kellett volna megoldani, így mindez „a be nem látható jövőbe tolódott”.
Beszámolt arról a magyar javaslatról is, amely szerint Azerbajdzsánt a többi keleti partnerségbe bekapcsolódott országtól külön kellene kezelni, hogy minél hamarabb létrejöhessen egy stratégiai megállapodás a gyors energetikai együttműködés érdekében. Orbán Viktor kulcsországnak nevezte Azerbajdzsánt, mert, mint mondta Oroszországon kívüli területekről Európába gázt belátható időn belül csak innen lehetne szállítani.
A David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról a kormányfő úgy számolt be: megvitatásra alkalmas változtatásokat javasolnak a britek az Európai Unióban. Ezek közé sorolta a jóléti rendszerrel való visszaélés, a migráció megfékezése vagy a túlszabályozottság kérdéseit. Rugalmasabb uniót szeretnének – ismertette Orbán Viktor, amelyet a magyar miniszterelnök ésszerűnek ítélt.
A kormányfő a csúcstalálkozó egészét értékelve azt mondta: minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy az unió leküzdje problémáit, a lassú gazdasági növekedést és a romló versenyképességet. A keleti partnerség jó eszköz lehet erre, ugyanakkor úgy fogalmazott: „talán kicsit bátrabbak is lehettünk volna a mai napon, én fél szívvel mondom azt, hogy sikeres volt a mai megbeszélés”.
Az uniós tagországok a keleti partnerségi programban részt vevő országokkal – Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és a háborús konfliktus sújtotta Ukrajnával – tanácskoztak a kapcsolatok fejlesztéséről a lett nemzeti könyvtár épületében.