Négypárti kerekasztal: a rendszerváltás pozitív változást jelentett

A rendszerváltást hibái ellenére is alapvetően jónak nevezték az Újratervezés – Cél: a demokrácia nevű konferencián részvevő politikusok. A Fidesz, a Jobbik, az LMP és az Együtt képviselői ugyanakkor teljesen eltérő véleményen voltak a rendszerváltást követő irányok helyességéről.

Az Együtt, A Korszakváltók Pártja és a Váradi András Alapítvány által közösen szervezett rendezvény politikusi kerekasztal-beszélgetésén Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt mondta, hogy a rendszerváltás vitán felül az egyetlen pozitív a huszadik századi politikai fordulatok közül, hiszen még akkor is elhozta az embereknek a szabadságot, ha az életszínvonal és a társadalmi igazságosság területén hagyott adósságot.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a rendszerváltást az elmúlt ezer év egyik legfontosabb magyarországi változásának nevezte, a magyar modell azonban szerinte a Fidesz mostani kormányzásával zsákutcába jutott, hiszen folyamatosan csorbulnak a korábban tárgyalásos úton kivívott liberális demokrácia erényei. Az Együtt politikusa szerint ennek visszafordítására több szabadságra, nagyobb versenyre és több Brüsszelnek átadott szuverenitásra van szükség.

Schiffer András, az LMP társelnöke úgy fogalmazott, a rendszerváltás egyértelműen demokráciát hozott, azonban az emberek „nem tudták megélni ezt a szabadságot”, hiszen a kormányok mindig növelték Magyarország külső kitettségét. Vagyis a rendszerváltás iránya a kezdetektől rossz volt, hiszen a különböző kabinetek ahelyett, hogy a helyi gazdaságra és a kisvállalkozásokra alapozták volna a munkaerőpiacot, folyamatosan a külföldi multinacionális cégek kegyeit keresték – mondta Schiffer András, aki szerint a problémákat nem különböző szakpolitikák fejlesztésévél, hanem a teljes gazdasági rendszer átalakításával lehetne orvosolni.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője, szóvivője egyetértett azzal, hogy a rendszerváltás a szabadságjogok szempontjából fontos lépés volt, ugyanakkor szerinte egzisztenciális és morális romlást is hozott. A privatizáció merénylet volt Magyarország egésze ellen – fogalmazott, hozzátéve, az azóta hatalmon lévők nemhogy elszámoltatták volna a korábbi rendszer bűnöseit, hanem még tovább mélyítették a rendszerváltás hibáit.

A politikusok beszélgetésének fő témái – a moderátor megfogalmazása alapján – a szélsőjobb magyarországi erősödése, valamint a cigányság integrációja volt.

Gulyás Gergely előbbiről azt mondta, biztos benne, hogy csak egyszeri fellángolás volt a Jobbik tapolcai sikere. Megjegyezte továbbá, hogy a szélsőjobboldali pártok mindig a szocialista kormányok után erősödtek meg és általában ugyanabból a táborból szereztek szavazókat.

Szigetvári Viktor hangsúlyozta, a Jobbik javaslatai egy szegényebb, leszakadó országot eredményeznének, ezért szerinte a Fidesznek is szégyene, hogy a két párt közötti vonal, az afgán-pakisztáni határhoz hasonlóan szinte láthatatlan. Ha ez így van, akkor Orbán Viktor az „afgán-pakisztáni határon átjáró drogcsempész” – tette hozzá Schiffer András, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a szélsőségek előretörése nem magyar jelenség, hanem Európa-szerte megfigyelhető.

Mirkóczki Ádám reagálásában aláhúzta, a Jobbik az elmúlt 25 év sikertelen kormányzati munkája miatt lehet sikeres és azért, mert – mint mondta – a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése érdekében visszaadnák a magyaroknak a magyar gazdaságot.

A cigányság társadalmi felzárkóztatásában kizárólag 2010 után történtek hatékony lépések, amiben kulcsfontosságú a közmunka – jelentette ki Gulyás Gergely, aki azt mondta, a közmunka a Fidesz-kormány egyik legjobb döntése volt, hiszen ma 420 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben és ebből 140 ezer közmunkahely.

Az LMP társelnöke a rendszerváltás utáni véleményformáló értelmiség tévedéseként jellemezte, hogy egyszerre sürgetett egy „társadalmi elnyomáson alapuló” gazdasági rendszert, valamint a cigányság felzárkóztatásának állami támogatását.

Szigetvári Viktor szerint a közmunka csak konzerválja a szegénységet, emellett a Fidesz és a Jobbik nagy hibájának nevezte, hogy bizonyos társadalmi, etnikai csoportokat kitagadnak nemzetfelfogásukból. Kirekesztő példaként említette, hogy Ózd jobbikos polgármestere árpádsávosra festette hivatalának folyosóját, amivel szerinte sok emberben félelmet kelt.

A Jobbik szóvivője azonban úgy vélte, a problémát nem ez, hanem a munkanélküliség jelenti a településen, majd hozzátette, szerinte a hallgatóságot sem zavarná, ha az ottani folyosó szivárványszínűre lenne festve. Mirkóczki Ádám utóbbi megjegyzése nagy nemtetszést váltott ki a nézőtéren, ezért a politikus hozzátette, nem volt áthallás a hasonlatában, focicsapatokra gondolva pedig mondhatott volna akár kék-fehéret, vagy piros-feketét is.