Hende Csaba kiemelte: „csakis akkor újíthatjuk meg sikeresen Magyarországot és benne a Magyar Honvédséget, csak akkor őrizhetjük meg és élhetjük meg a magyar szabadságot”, ha minden tekintetben hűek maradunk a polgári erényekhez, s a példához, amelyet a 1848-49-es szabadságharc során a „Buda várát visszavívó hős honvédek adtak minden magyar katona és minden magyar polgár számára”.
Követni kell továbbá az akkori Magyarország példáját, amely hatalmas erőfeszítéssel támogatta a szabadságért küzdő honvédeket, hadiipart szervezett, s létrehozta a magyar hadsereg számára szükséges intézményeket. Követni kell az ország példáját, „amely Világos és Arad után is szívében őrizte, mindazt amiért fegyvert fogott: a szabadságot és a polgári jogokat” – szögezte le Hende Csaba.
A honvédelmi miniszter „a szabadságharc legfényesebb napjára” emlékezve, gróf Széchenyi István szavait idézte: „bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog”. Hende Csaba hozzátette: „1848-49 nemzedéke megmutatta, hogy igaza van a legnagyobb magyarnak”. A nemzet végül eljutott a kiegyezésig, amely biztosította mindazon jogok legnagyobb részét, amelyért a nemzet 1848-49-ben fegyvert ragadott.