Hende: Növelni kell a honvédelemre szánt forrásokat

Eljött az idő, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakításai után dinamikusan növeljük a honvédelemre szánt forrásokat – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten, a honvédelem napi rendezvények megnyitóján, a budai Várban.

A miniszter a Dísz téri Honvédemlékműnél tartott beszédében kiemelte: a biztonsági környezet romlása miatt is szükség van a védelmi költségvetés növelésére, amelyet „az ország évről-évre erősödő gazdasága” lehetővé is tesz. Hende Csaba felidézte, hogy a múlt héten benyújtott jövő évi költségvetésben a honvédelmi fejezet támogatási előirányzata az ideihez képest mintegy 22 százalékkal, nagyjából 50 milliárd forinttal nő, s így a teljes kiadási főösszeg megközelíti a 300 milliárd forintot. Ebből az összegből jut egyebek mellett a katonák nagy arányú – összesen és átlagosan 50 százalékos – illetményfejlesztésére, a pápai repülőbázis fejlesztésére, az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásra, a visegrádi négyek által felállítandó Európai Uniós harccsoportra, és haditechnikai programokra is – fejtette ki a tárcavezető.

Hende Csaba kiemelte: „csakis akkor újíthatjuk meg sikeresen Magyarországot és benne a Magyar Honvédséget, csak akkor őrizhetjük meg és élhetjük meg a magyar szabadságot”, ha minden tekintetben hűek maradunk a polgári erényekhez, s a példához, amelyet a 1848-49-es szabadságharc során a „Buda várát visszavívó hős honvédek adtak minden magyar katona és minden magyar polgár számára”.

Követni kell továbbá az akkori Magyarország példáját, amely hatalmas erőfeszítéssel támogatta a szabadságért küzdő honvédeket, hadiipart szervezett, s létrehozta a magyar hadsereg számára szükséges intézményeket. Követni kell az ország példáját, „amely Világos és Arad után is szívében őrizte, mindazt amiért fegyvert fogott: a szabadságot és a polgári jogokat” – szögezte le Hende Csaba.

A honvédelmi miniszter „a szabadságharc legfényesebb napjára” emlékezve, gróf Széchenyi István szavait idézte: „bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog”. Hende Csaba hozzátette: „1848-49 nemzedéke megmutatta, hogy igaza van a legnagyobb magyarnak”. A nemzet végül eljutott a kiegyezésig, amely biztosította mindazon jogok legnagyobb részét, amelyért a nemzet 1848-49-ben fegyvert ragadott.

A miniszter ugyanakkor kiemelte: „mindannyian tudjuk, hogy ma sem élünk könnyű időket, küldetésünket csak akkor vihetjük sikerre, ha a rendelkezésre álló eszközöket jól használva, elkötelezetten dolgozunk, s időről-időre felidézzük, hogy a cél rajtunk messze túlmutat” – fogalmazott beszédében a miniszter.

A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21. A honvédelem napján több helyen is megemlékeznek: például a Fehérvári rondellánál, a Görgey-szobornál, a Mária Magdolna toronynál, s koszorúzást tartanak a Fiumei úti sírkertben a Görgey-sírnál is. A Dísz téren csütörtökön tartott megemlékezés után a Honvédemlékműnél koszorút helyezett el mások mellett Hende Csaba, Benkő Tibor vezérkari főnök, Szegő László, a köztársasági elnök főhadsegédje, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, valamint katonai attasétestületek képviselői.