Hende Csaba 50 milliárd forinttal többet költene honvédelemre a következő évben. A miniszter szerint követni kellene az 1848-49-es Magyarország példáját, amely támogatta a szabadságért küzdő honvédeket, hadiipart szervezett és szívében őrizte mindazt, amiért fegyvert fogott: szabadságot és polgári jogokat.
Eljött az idő, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakításai után dinamikusan növeljük a honvédelemre szánt forrásokat – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten, a honvédelem napi rendezvények megnyitóján, a budai Várban.
A miniszter a Dísz téri Honvédemlékműnél tartott beszédében kiemelte: a biztonsági környezet romlása miatt is szükség van a védelmi költségvetés növelésére, amelyet „az ország évről-évre erősödő gazdasága” lehetővé is tesz. Hende Csaba felidézte, hogy a múlt héten benyújtott jövő évi költségvetésben a honvédelmi fejezet támogatási előirányzata az ideihez képest mintegy 22 százalékkal, nagyjából 50 milliárd forinttal nő, s így a teljes kiadási főösszeg megközelíti a 300 milliárd forintot. Ebből az összegből jut egyebek mellett a katonák nagy arányú – összesen és átlagosan 50 százalékos – illetményfejlesztésére, a pápai repülőbázis fejlesztésére, az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásra, a visegrádi négyek által felállítandó Európai Uniós harccsoportra, és haditechnikai programokra is – fejtette ki a tárcavezető.
Hende Csaba kiemelte: „csakis akkor újíthatjuk meg sikeresen Magyarországot és benne a Magyar Honvédséget, csak akkor őrizhetjük meg és élhetjük meg a magyar szabadságot”, ha minden tekintetben hűek maradunk a polgári erényekhez, s a példához, amelyet a 1848-49-es szabadságharc során a „Buda várát visszavívó hős honvédek adtak minden magyar katona és minden magyar polgár számára”.
Követni kell továbbá az akkori Magyarország példáját, amely hatalmas erőfeszítéssel támogatta a szabadságért küzdő honvédeket, hadiipart szervezett, s létrehozta a magyar hadsereg számára szükséges intézményeket. Követni kell az ország példáját, „amely Világos és Arad után is szívében őrizte, mindazt amiért fegyvert fogott: a szabadságot és a polgári jogokat” – szögezte le Hende Csaba.
A honvédelmi miniszter „a szabadságharc legfényesebb napjára” emlékezve, gróf Széchenyi István szavait idézte: „bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog”. Hende Csaba hozzátette: „1848-49 nemzedéke megmutatta, hogy igaza van a legnagyobb magyarnak”. A nemzet végül eljutott a kiegyezésig, amely biztosította mindazon jogok legnagyobb részét, amelyért a nemzet 1848-49-ben fegyvert ragadott.
A miniszter ugyanakkor kiemelte: „mindannyian tudjuk, hogy ma sem élünk könnyű időket, küldetésünket csak akkor vihetjük sikerre, ha a rendelkezésre álló eszközöket jól használva, elkötelezetten dolgozunk, s időről-időre felidézzük, hogy a cél rajtunk messze túlmutat” – fogalmazott beszédében a miniszter.
A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21. A honvédelem napján több helyen is megemlékeznek: például a Fehérvári rondellánál, a Görgey-szobornál, a Mária Magdolna toronynál, s koszorúzást tartanak a Fiumei úti sírkertben a Görgey-sírnál is. A Dísz téren csütörtökön tartott megemlékezés után a Honvédemlékműnél koszorút helyezett el mások mellett Hende Csaba, Benkő Tibor vezérkari főnök, Szegő László, a köztársasági elnök főhadsegédje, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, valamint katonai attasétestületek képviselői.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Szentkirályi Alexandra kemény állításokat tesz: szerinte Budapest pénzügyeit csak „a főpolgármester és egy-két ember” ismeri, miközben a kormány „segítő kezet nyújt”, Karácsony pedig inkább „kiabál és mutogat”.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A Fővárosi Közgyűlésben éles politikai vita kísérte a költségvetés tárgyalását.
A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
Még Houdini is csak csettinteni tudna ezt látva.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
