Az államigazgatásban, az állami cégeknél és az igazságszolgáltatásban is felmérné a korrupciós kockázatokat a kormány által elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Program. Az igazságügyi minisztertől az üzleti élet tisztaságát elősegítő megoldásokról kérnek jelentést és vizsgálnák a civil szervezetek átlátható működését is.
A kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra vonatkozó tervét – derül ki a Magyar Közlönyben szerdán megjelent határozatból. A kormány az irányítása alá tartozó szerveknek a meghatározott célok érvényesítését írta elő, a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket pedig a közreműködésre kérte fel.
A kormányhatározat rögzíti: az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amelyeket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat.
A határozatban szerepel az is, hogy a közszféra intézményeinél népszerűsíteni kell a csatlakozás lehetőségét az ÁSZ úgynevezett Integritás felméréséhez, továbbá támogatni kell a felmérés kiterjesztését többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. (A számvevőszék 2011 óta méri fel kérdőívekkel a közszféra korrupciós kockázatait. Az Integritás projekt célja, hogy láthatóvá válnak a közintézmények korrupció szempontjából veszélyeztetett területei, illetve az azzal szembeni ellenálló képesség.)
A kabinet az igazságszolgáltatásban felmerülő korrupciós kockázatok felmérését is szükségesnek tartja, továbbá kiemelte azt is, hogy felül kell vizsgálni a jogszabályokat az összeférhetetlenség bejelentésével és ellenőrzésével kapcsolatban rendelkezésre álló munkáltatói jogosultságok bővítéséért.
A határozat szerint az előkészítés alatt álló új közbeszerzési törvényben, illetve a közbeszerzésekhez kapcsolódó informatikai fejlesztéseknél fokozottan érvényesíteni kell az antikorrupciós szempontokat. A közbeszerzési eljárásoknál biztosítani kell a nyilvánosság hatékony és széles körű tájékoztatását, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok, adatbázisok megismerhetőségét. A kormány megvizsgálja a közbeszerzési eljárásoknál a „nyílt szerződés” szabvány vagy egyes részelemei bevezetésének lehetőségét.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok átláthatóságának növelését célozva többi között a közzétételi kötelezettség alá eső adatok körének felülvizsgálatát írja elő a dokumentum. A kormányhatározat szerint meg kell vizsgálni, hogy a tisztességes gazdasági verseny és a biztonságos üzleti környezet megerősítéséért milyen intézkedésekkel biztosítható a Magyarországon működő gazdasági társaságok tulajdoni viszonyainak teljes átláthatósága.
Emellett az igazságügyi miniszternek jelentést kell készítenie az üzleti élet tisztaságát elősegítő, nemzetközi szinten működőképes megoldások tapasztalatain nyugvó jogintézményekről. Ennek keretében vizsgálnia kell különösen a könyvvizsgálók kötelező rotációja és a bejelentési kötelezettségük kiterjesztése, a beszámoló közzétételének elmaradásához fűződő jogkövetkezmények szigorítása, valamint a jogi személy jogsértő működése esetén a vezető tisztségviselőket érintő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét.
A kormány a civil szervezetek átlátható működéséért vizsgálandónak tartja a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit. A határozat felveti a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez fűződő esetleges munkajogi szankciók bevezetését is, amelynek érdekében át kell tekinteni a vonatkozó szabályozást. Meg kell vizsgálni a kormány szerint a gazdasági verseny tisztaságát sértő magatartások visszaszorítása és az etikus üzleti kultúra előmozdítása érdekében a jogi személlyel szemben alkalmazható szankciókat is.
A határozat külön foglalkozik a közszférát érintő képzési rendszerben a korrupció megelőzésének oktatásával, a tananyag fejlesztésével, de a kabinet megvizsgálná annak a lehetőségét is, hogy a korrupció társadalmi problémájával kapcsolatos ismereteket a köznevelésbe is építsék be, továbbá szerintük az állampolgárok felelősségérzetét is erősíteni kell a korrupciós cselekményekkel összefüggésben elvárt magatartások tudatosításáért.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Nagy Bandó mesélt a Fidesz iránti rajongásáról.
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
A fideszes képviselő csak az egyenlő bánásmódért küzdött.
Figyelemmel olvassák el Nagy Bandó mondatát, mert a humorista ezzel végleg kiiratkozott a közéletből.
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
