Botka László a testület ülésének kezdetén, napirend előtt elmondta: május 9. kettős ünnep, a második világháború végének évfordulója, illetve 1950-ben ezen a napon tett javaslatot Robert Schuman francia külügyminiszter az európai országok szorosabb együttműködésére. Botka szerint öt év fideszes kormányzás után nem véletlen, hogy Magyarországon meglehetősen kevés szó esik ez utóbbi évfordulóról, a kormányzat kerüli a megemlékezést erről.
A választmányi elnök a főbb európai és egyben az MSZP által vallott értékek közé sorolta a sokszínűséget, a történelmi tudatosságot, a társadalmi, vallási, egyéni szabadságot, a szolidaritást, a szellem elsődlegességét, illetve a valódi demokratikus polgári erényeket, amelyeket a büszkeséggel, az önállósággal, az előrelátással jellemzett.
Botka László a Fidesz-politikát ezzel szemben úgy írta le: sokszínűség és tolerancia helyett intolerancia; társadalmi, vallási és egyéni szabadság helyett az önkormányzatiság kivéreztetése; nullára fékezett társadalmi mobilitás; megnyirbált gyülekezési és lábbal tiport sajtószabadság; előírt, kívánatos családnagyság, előírt szabadidős foglalatosság. Úgy folytatta: módszeres beavatkozás a magánéletbe és nemzetközi botrányt okozó vallási törvény, jogok helyett részrehajlással osztogatott kegyek, a leszakadók semmibevétele. Hozzátette: a nagyobbik kormánypárt politikájának célja egy olyan munkaalapú társadalom, amelyben lassan csak a lapáttal vagy gereblyével végzett közmunka a valódi munka. Botka László közölte, a Fidesz célja polgári erényeket valló emberek helyett engedelmes alattvalók nevelése.
A Nyugat helyett a Kelet a példa, összegzett. Kijelentette, az MSZP megalakulása óta következetesen képviseli az európai értékeket Magyarországon, és a szocialisták tettek a legtöbbet azért, hogy az ország több mint tíz évvel ezelőtt az EU tagjává vált. Értékeinket, politikánkat, amit a Fidesz-rezsim bukása után a választópolgároknak kínálunk erre az alapra építjük, fogalmazott Botka a választmányi ülésen.