A magyarországi románok kulturális identitása miatt aggódik a Budapestre készülő román külügyminiszter, aki csütörtökön tárgyal magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel. Bogdan Aurescu szerint Budapest hátráltatja a román-magyar vegyesbizottság munkáját, emellett nem finanszírozza megfelelőképp a román nemzetiség oktatási intézményeit és kulturális életét.
A Budapestre készülő Bogdan Aurescu román külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok szerinte veszélyeztetett kulturális identitásáért, és erre hivatkozva a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság által előkészített megállapodás elfogadását nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatandó csütörtöki tárgyalásai egyik legfontosabb napirendi pontjaként.
Auresco felidézte, hogy múlt héten Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság (az ET jogi szakértői testülete) elnöke méltatta a román kisebbségvédelem „pozitív és építő jellegű megközelítését” egy kolozsvári konferencián, abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A konferenciára egyébként, amelyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erősen bírált, nem hívták meg az RMDSZ-t.
A román diplomácia vezetője szerint a magyar-román kisebbségi vegyes-bizottság tevékenységének „hátráltatása” súlyos hátrányt jelenthet a magyarországi románoknak. Számukra Bukarest a román nyelvű oktatás minden szinten való biztosítását, sajtójuk megfelelő finanszírozását, nyelvi, etnikai, kulturális identitásuk bátorítását szorgalmazza, és azt várja Budapesttől, hogy határozottan lépjen fel az úgynevezett etnobiznisszel szemben.
A román külügyminiszter nagyon fontosnak nevezte a tárgyalások gazdasági napirendjét, amelyen egyebek mellett az autópálya-összeköttetés megteremtése, a 2014-2020-as időszak határon átnyúló együttműködési programja, az energiabiztonság szerepel.
Az Arad és Szeged közötti interkonnektorról szóló kérdésre Aurescu kifejtette: egyelőre korlátozott kapacitású a kétirányú gázállítás a magyar és román hálózat közötti műszaki különbségek miatt. A két ország azon dolgozik, hogy nyáron közös pályázatot nyújtson be a bolgár-román-magyar-osztrák összeköttetés megvalósítását célzó európai forrásokra, és így megteremtse a pénzügyi feltételeit annak, hogy 2019-re teljes kapacitással működjön mindkét irányban a magyar-román interkonnektor.
A román külügyminiszter rámutatott: húsz határátkelő nélküli közúti összeköttetés vár arra, hogy Románia csatlakozhasson a schengeni övezethez és megindulhasson a kistérségeket összekötő áru- és személyforgalom, de addig is várhatóan még a nyár folyamán felavatják Nagylakánál a két ország közötti autópályát.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A soviniszta AUR már 37 százalék körül áll a felmérésekben, és egyelőre nem látszik remény a konszolidációra.
A legújabb esélyes már saját pártja támogatását sem élvezi.
Országos tiltakozási hullám indult el, a résztvevők szerint súlyos beavatkozási kísérletek veszélyeztetik a hatalmi ágak egyensúlyát.
A Die Weltwoche szerzője szerint valójában az Európai Unió és a civil szervezetek akarata érvényesülhetett a választáson.
Lassan egy hónapja tart az aktuális román kormányválság. A távolban felsejlik egy AUR dominálta parlament réme, ráadásul azt sem tudni még, hogy az RMDSZ Budapesttől mit remélhet.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Hadházy Ákosnál alkalmasabb elnöke nem lehet a Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak.
A rapper is megszólalt az ügyben, mint jelezte: elfogadja a büntetést, nem fog fellebbezni ellene.
