Lázár: Nagy szerelem van kibontakozóban Simicska és a Jobbik között

Több mint két órás sajtótájékoztatót tartott ma Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Kormányinfo 4 Mit miért tesz a kormány? címmel, ahol a miniszter közszolgálati béremelésről, a Quaestor-ügyről, az M4-es autópályáról és a tapolcai választásról is beszélt.

Lázár az Index tudósítása szerint a sajtótájékoztatón többször említette Simicska Lajost. A miniszter úgy gondolja, hogy „nagy szerelem és szép barátság van kibontakozóban Simicska Lajos és a Jobbik között”, és ez egy bimbózó szerelem, ami első hajtásait hozza. Lázár János szerint ennek a szerelemnek a kibontakozását bárki láthatta, aki végignézte a közterületi plakátokat Tapolcán. A miniszter szerint a vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hír TV-nél diszkriminálják a kormánypárti politikusokat, és a csatorna a radikális jobboldalnak lett a sajtója. Emellett felszólította Simicskát arra, hogy ne támadja azt az országot, amelyből az elmúlt négy évben „jól élt”.

Egy hónapja lesz a Quaestor ügyfeleinek kártalanítást kérni

A megyei jogú városok kormányablakaiban legkésőbb május 6-ig felállnak azok a Quaestor ügyintézési pontok, amelyek a károsultakat segítik majd – jelentette be Lázár János. Lázár  elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló, kedden elfogadott törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. Legkésőbb, tehát, ennek kezdő időpontjáig felállnak a kormányablakokban az ügyfélpontok – ezen már dolgoznak a kormánymegbízottak – mondta. Mind a 23 megyei jogú város kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket – tette hozzá.

A kedden elfogadott törvénnyel kapcsolatban Lázár János elmondta: létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, amely – a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Ezzel a korábbi 32 500 Quaestor-ügyfél 99,5 százalékát kártalanítják, és kevesebb mint 100 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba. 

Az önkormányzatokról Lázár János elmondta: a fedezet nélküli Quaestor-kötvényeket vásároló települési önkormányzatok megsértették az önkormányzati gazdálkodásról szóló szabályokat, és kockáztatták a választópolgárok pénzét; a kormány ezzel a témával jövő heti ülésén foglalkozik majd. Lázár János szavai szerint három brókercégnél 22 önkormányzat több mint 10 milliárd forinttal „ragadt benn”. 

A miniszter kitért arra is: meg kell vizsgálni, milyen brókercsoportokkal állt szerződéses viszonyban a kormányzat. „Érdekes példákat talál az ember” – fogalmazott, és példaként említette, hogy Medgyessy Péter idején a Földművelésügyi Minisztérium mintegy 6 milliárd forintot „kockáztatott brókercégeknél”, a Miniszterelnök Hivatal pedig brókercégeknél Gyurcsány Ferenc idején mintegy 4 milliárd forintot kockáztatott, a Bajnai-kormány idején pedig 35 milliárd forintot tartott brókercégeknél. Lázár János hozzátette: Gyurcsány Ferenc 2004-ben a Quaestor tulajdonában álló cégnek sportminiszterként 900 millió forint „baráti támogatást juttatott”.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) több vizsgálatot is folytatott ezekben az ügyekben: 2010-ben a kormányváltás után az MFB-nél egy belső vizsgálat volt minden olyan hitelre vonatkozóan, amely ismert és ismeretlen kockázatokat tartalmazott, és jó néhány ügyben büntető feljelentés vagy további vizsgálat következett - fejtette ki a miniszter.

Kitért arra is, hogy a győri ETO Park ügyében megszakította – nem pedig megszüntette – a vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), és az MFB-t arra kérték, hogy a szerződési feltételeket módosítsák, amit a bank meg is tett. Majd amikor az ETO Park már nem törlesztette a felvett hitelt, akkor újabb vizsgálatot rendeltek el; ez a 2008-as újabb hitelt tette vizsgálat tárgyává, és ott olyan kockázatokat talált – például nem volt fenntartható az üzleti terv –, amely miatt a Kehi elnöke idén tavasszal büntető feljelentést tett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.

Közszolgálati béremelés jöhet

A Miniszterelnökséget vezető miniszter jövő héten tesz javaslatot a kormánynak arra nézve, hogy harminc-ötven százalékkal emeljék a közigazgatásban dolgozók bérét 2016. július 1-jétől. Kifejtette, hogy 27 ezer járási hivatali dolgozó van, aki nem vezető beosztású, s az államreform sikere, a bürokrácia leépítése az ő munkájukon is múlik. Mint mondta, nem minisztériumi főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, államtitkárok bérének emeléséről van szó, hanem azon jelenleg 80-100 ezer forintot kereső dolgozókról, akik az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot.    

A tárcavezető értékelése szerint az életpályamodellek rendszere láthatóan bevált, idén júliustól 68 ezer rendőrnek és tűzoltónak emelkedik átlagosan 30 százalékkal a bére, 2019-ig pedig évente további 5 százalékkal. Ezt jelentős változásnak nevezte, utalva arra, hogy a szférában 2001-2002-ben volt legutóbb a teljes állományra kiterjesztett bérfejlesztés Szólt arról is, hogy júliustól 18 ezer katona is szintén többet vihet haza; mindezek összesen 44 milliárd forintos többletkiadást jelentenek az államnak. Felidézte a tavaly megindult pedagógus életpályamodellt, s szólt arról is, hogy idén 6400 háziorvos is 130 ezer forinttal többet kap havonta.

A rezsicsökkentés záloga lesz az Első Nemzeti Közműszolgáltató 

A sajtótájékoztatón téma volt az Első Nemzeti Közműszolgáltató is, Lázár János szavai szerint a kormány ebben látja a rezsicsökkentés garantálásának és folytatásának zálogát. Emlékeztetett: az Első Nemzeti Közműszolgáltató a közelmúltban kezdte meg működését, és jelenleg mintegy 300 postán van lehetőség arra, hogy az emberek csatlakozzanak az állami gázszolgáltatóhoz, amely a tervek szerint olcsóbban, gyorsabban és jobb minőségben szolgáltat majd, a keletkező hasznát pedig rezsicsökkentésre kell fordítani. Megerősítette egyúttal, hogy legkésőbb az év végén megkezdi a cég az áramszolgáltatást – ennek érdekében „komoly lépéseket” tesznek a következő hetekben –, és belép majd a távhőszolgáltatás piacára is.

Lázár János arról is beszélt, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést az Európai Bizottság „támadásától”, a brüsszeli testület szerint ugyanis – mondta – ellentétes az uniós joggal, érdekekkel az eddigi 25-30 százalékos magyarországi rezsicsökkentés. A kormány a jövő héten első olvasatban tárgyalja a Brüsszelnek az ügyben adandó választ, amellyel megindulhat a párbeszéd a kabinet és a bizottság között – közölte a miniszter.

A politikus a kabinet egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy a következő félévben megvédje és folytathassa a rezsicsökkentést a lakosságnak és az ipari szektornak egyaránt. A nonprofit elveket követő Első Nemzeti Közműszolgáltató felállításáról szólva úgy fogalmazott: az 1990-es évek privatizációja után ez az első olyan valódi lépés, amely a rezsicsökkentés mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek ne legyenek kiszolgáltatottak a közművállalatoknak.

M4-es autópálya: segítséget kér a kormány

Az Európai Bizottság segítségét kéri a kormány, hogy kiderüljön, valóban vizsgálódott-e az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az M4-es autópálya ügyében – mondta el Lázár János. A politikus egy birtokukban lévő levélre hivatkozva azt mondta, hogy az OLAF vizsgálódhat vagy vizsgálódhatott az M4 ügyében, és a kilométerenkénti magas ár miatt kockázatot látott a beruházásnál. Ennek az esetleges OLAF-vizsgálatnak a sorsa azonban egyelőre tisztázatlan – tette hozzá.

Lázár János emlékeztetett, hogy a kormány leállította az M4-beruházást, majd jelezte, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) már tárgyalt is két a kivitelezésben érintett külföldi cég képviselőivel, és ezt mindegyik beruházóval megteszi majd. Eddig minden alvállalkozót kifizettek, és természetesen a fővállalkozókat is kifizetik az elvégzett munka arányában – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője a kormány fejlesztési szándékairól szólva közölte: a tervek között van a Szolnokot és az M0-st, vagy a Szolnokot és az M5-öst összekötő útnak, vagy mindkettőnek a megépítése. Emellett – a műszaki tartalom felülvizsgálata és a tételes elszámolás után – meg kell vizsgálni a megkezdett M4-es beruházás folytatásának lehetőségét Fegyvernek irányában. Szolnok és az M0-s összekapcsolására, vagyis a régi 4-es út négysávosítására megvan az építési engedélyes terv, Szolnok és az M5-ös összekötésének, így a 405-ös négysávosításának pedig a kormány kész megteremteni az anyagi feltételeit – ismertette Lázár János.

Az M4-es kivitelezőinek esetleges kártérítését firtató kérdésre a miniszter azt mondta, a NIF arról tájékoztatta őt, hogy az eddig az infrastruktúra-fejlesztő tárgyalási meghívását elfogadó cégek nem peres úton kívánják rendezni ezt az ügyet.