Dobrossy István ügyvéd szerint akár 20 milliárd forint lehet lehet a kár a karcagi Kun-Mediátor Kft. csalása ügyében. Egyelőre nem tudni, hova került ez az összeg. Név szerinti feljelentést tettek a cég vezetőivel szemben, a nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja.
Egyelőre bizonytalan, hogy három-négymilliárd forint vagy ennél nagyságrenddel nagyobb, esetleg 20 milliárd forint a kár – fejtette ki Dobrossy István ügyvéd a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. mintegy kétszáz megjelent károsultja számára tartott jogi tanácsadással egybekötött tájékoztatón a karcagi városházán csütörtökön. Hozzátette: név szerinti feljelentést tettek a cég vezetőivel szemben, a nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy csak olyan összegről tegyenek feljelentést, amelynek a forrását igazolni tudják.
A karcagi városháza nagytermét megtöltő mintegy kétszáz károsult láthatóan zaklatott lelkiállapotban, ám fegyelmezetten hallgatta az ügyvéd tájékoztatóját és tett fel kérdéseket. A tájékoztató alapján a károsultak folyamatosan jelentkeznek, ezért nehéz megbecsülni azt, hogy mekkora összegről lehet szó.
Dobrossy István elmondta: a kft.-nek két tagja van, a 2013. december 31-ei mérleg szerint saját tőkéje 24 millió forint fölötti összeg, tehát sem eszköz, sem pedig forrás oldalon nincs meg az a vagyon, amelyet a károsultak befizettek. A pénz mozgása cégen kívül, de a cég nevén történt – mondta. Hozzátette: csodálja, hogy ez az ügy nem került az elmúlt évek során a pénzügyi felügyelet elé. Kiemelte: a cég esetében a felügyeleti engedély nem vonatkozott betétgyűjtésre.
Az MTI kérdésére elmondta: a jogszabályok szerint a cég vagyonából lehet kielégítést nyújtani, ám az már politikai kérdés, hogy az állam a nagyszámú károsultra tekintettel részt kíván-e venni megsegítésükben. Hangsúlyozta: nem olyan ügyről van szó, mint a Quaestor esetében, mert ebben az esetben szerinte úgy tűnik, nem merül fel állami felelősségvállalás. A befektetők pénzének hollétéről egyelőre nem lehet tudni – mondta az ügyvéd.
Dobrossy István hozzátette: a kft. egyik vezetője a cégnyilvántartás szerint igazgatósági tag a Múzeumkert Zrt.-nél, a cég 23-24 millió forint saját tőkével rendelkezik, ami nem támasztja alá, hogy a hiányzó pénzt ebbe a társaságba fektették volna. Egy károsult kérdésre azt mondta, hogy ha többen fognak össze és bíznak meg egy ügyvédet, olcsóbb lehet számukra, mert hasonló ügyekről van szó. Ne egyénileg tárgyaljanak a Kun-Mediátor képviselőivel, hanem csoportosan – tanácsolta.
Újabb kérdésre válaszolva elmondta: vállalja azok képviseletét, akik ezt szeretnék, de senki ne számítson gyors megtérülésre. A károsultaknak azt tanácsolta, készítsenek kimutatást, amelyben szerepel, hogy mikor vették fel a kapcsolatot a céggel, mekkora összeget fektettek be és vettek ki, illetve tartalmazza a kimutatás az egyenleget is.
Dobrossy István tudomása szerint a cég egyik tagja, egy hölgy nem akar elbújni a hatóságok elől. Célszerű lenne viszont mielőbb beszámolnia arról, hová tűnt a befektetők pénze, és az milyen értékekben tárgyiasult, mert mindez enyhítő körülménynek számítana – emelte ki. Az MTI kérdésére elmondta azt is, hogy öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet az elkövetők büntetése.
A Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft.-ről szerdán hozták nyilvánosságra, hogy az ügyfelei nem jutnak hozzá a befektetésükhöz. A társaság a cégbejegyzésben utazási irodaként szerepel, de pénzügyi szolgáltatással is foglalkozott. Szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint felügyeleti hatóság azt közölte, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indít a kft.-nél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén szerdán utasította a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatóját, hogy a Kun-Mediátor Kft. utazásszervezési tevékenységével kapcsolatban haladéktalanul indítson vizsgálatot.
A police.hu kedd este tette közzé, hogy sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indított a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya, miután egy pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők a rendelkezésre álló adatok szerint az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a budapesti székhelyű szolgáltató kft.-nél – közölték.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Így bukott le.
A pozíciót vélhetően Banai Péter Benő korábbi államháztartásért felelős államtitkár veszi át.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
