Törökország az igazságért harcol a digitális korban
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
Deutsch Tamás az internetes nemzeti konzultáció témakörei között említette a megfizethető internetszolgáltatást, a digitális kompetenciák fejlesztését, a világháló mindenki számára elérhetővé tételét, a felhasználók és adataik védelmét, a technológiának a gazdaság fejlesztését támogató felhasználását, valamint azt, hogy minél több színvonalas tartalom és szolgáltatás legyen elérhető ilyen módon.
Világosan látszik az a hat témakör, amelyek mindegyikéből kettő-négy kérdés kaphat helyet az internetről szóló nemzeti konzultáció kérdőívén – mondta a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos szerdán Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével közös sajtótájékoztatón.
Deutsch Tamás a témakörök között említette a megfizethető internetszolgáltatást, a digitális kompetenciák fejlesztését, a világháló mindenki számára elérhetővé tételét, a felhasználók és adataik védelmét, a technológiának a gazdaság fejlesztését támogató felhasználását, valamint azt, hogy minél több színvonalas tartalom és szolgáltatás legyen elérhető ilyen módon.
A gazdasággal kapcsolatos lehetséges témakörök között említette a miniszterelnöki biztos a start-up cégek támogatását, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bevonását a szélessávú internethálózat fejlesztésébe, a kisebb cégek internetes jelenlétének támogatását uniós forrásból, valamint azt, hogy milyen adócsökkentésekkel lehetne támogatni az internet használatának magyarországi elterjedését.
Deutsch Tamás közölte: a jövő hétre áll össze a konzultációra bocsátani javasolt húsz kérdés, a lista pedig egy újabb egyeztetési kör után, április végén kerül a kormány elé, majd májustól minden, 14. évét betöltött magyar állampolgár véleményt nyilváníthat e témákban.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt: az alapvető infokommunikációs eszközök alkalmazásában Magyarország az uniós mezőny utolsó harmadában van; a cégek 61 százalékának van honlapja, 85 százalékuk használ szélessávú internetet, míg a közösségben ez a két mutató 73, illetve 90 százalék. Hangsúlyozta: elsősorban szemlélet-, illetve gondolkodásmódbeli váltásra van szükség, amit támogat is a kamara. Azt mondta, egy mikro- vagy kisvállalkozás lemaradásának oka lehet, hogy a tulajdonos számára idegen eszköz az internet, amely ma úgy válik elengedhetetlen eszközzé a mindennapokban, ahogy a 19. és a 20. század fordulóján a villamos áram.