Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Jogosan nevezi az Igazi csíki sörnek a termékét a székelyföldi Lixid Project Kft. – döntött jogerősen szerdán a romániai suceavai táblabíróság. A testület szerint a Heineken érvei megalapozatlanok.
A romániai suceavai táblabíróság szerdán jogerős ítéletben utasította el a Heineken Románia keresetét, és állapította meg, hogy jogosan nevezi az Igazi csíki sörnek a termékét a székelyföldi Lixid Project Kft. A bíróság – a honlapján közzétett ítélet szerint – megalapozatlannak találta a Heineken érveit abban a perben, amelyet a multinacionális cég indított szellemi tulajdona vélt elsajátítása miatt a csíki sörgyártó ellen.
A holland multinacionális cég 2003-tól rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi csíki sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett jogi védelmet.
A Heineken Románia szellemi tulajdona megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával nyújtott be keresetet a csíkszentsimoni sörgyár ellen. A társaság szerint az új termék elnevezése nagyon hasonlít a csíkszeredai üzemében palackozott sörének nevéhez.
A felperes a tavaly piacra dobott termék előállításának és forgalmazásának betiltását, a gyártósor és az áru elkobozását, továbbá – a kártérítés reményében – egy garanciaalap létrehozását kérte. A keresetet alapfokon a Hargita megyei törvényszék, másodfokon pedig a táblabíróság utasította el. Az észak-romániai bíróságra a felperes kérésére helyezték át a pert. A Heineken ugyanis úgy ítélte meg, hogy Székelyföldön ellenséges légkörben kell pereskednie. Szerinte az alperes székelyföldi vállalkozó a médián keresztül nyomást gyakorolt a bíróságra.
A multinacionális cég többek között azzal váltott ki ellenérzéseket a székelyföldi magyarságból, hogy bírósági keresetében az „úgynevezett Székelyföldön” – ez a román média és politikusok által gyakran használt kifejezés, amely tagadja a Székelyföld földrajzi egység létét – tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a beperelt céget, és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást.