Brókerügy: szigorításra van szükség az MNB szerint

Az MNB kompromisszumok nélkül folytatja le a célvizsgálatokat a befektetési szolgáltatóknál, szigorító törvénycsomagra tesz majd a jegybank javaslatot – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén. Példaként elmondta: rövidíteni kell az átfogó vizsgálatok közötti időt, a könyvvizsgálók kontrollját is szigorítani kell, a KELER-nél pedig el kell érni a számlák ügyfelenként való nevesítését. Arról is szólt, hogy szigorú előírásokat kell megfogalmazni arról, hogy egy-egy befektetési szolgáltatónál hány évig lehet "munkában" egy könyvvizsgáló, a rotációjukra jobban kell odafigyelni a jövőben, emellett a belső ellenőrök tevékenységét is javítani kell.

A Buda-Cash-hez tartozó DRB bankcsoport betéteseinek nagy része keddtől hozzájuthat a pénzéhez – mondta Windisch László. A jegybank alelnöke kifejtette: a Buda-Cash mintegy 15 éve működik, hozzávetőleg 15 600 ügyfele van, a kezelt vagyona mintegy 102 milliárd forint, így a befektetési szolgáltatók által kezelt, körülbelül 26 000 milliárd forintnyi vagyon igen kis hányada van a brókercégnél, átlagos foglalkoztatott létszáma 181 fő, a budapesti fiókján kívül 10 vidéki fiókjában lehetett elérni a szolgáltatásait.

Windisch László elmondta: bár a vizsgálatok még most zajlanak, „magánszemélyként azt tudom mondani, hogy szervezett bűncselekmény-sorozattal állunk szemben”, A jegybanki alelnök elmondta: utoljára 2010 májusában volt átfogó vizsgálat a Buda-Cashnél, már akkor „40-50 milliárd mínuszban volt a cég”. Windisch László határozottan állította: a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó korábbi takarékszövetkezeteknek alapos vizsgálat után adta ki a bankká alakulásra vonatkozó engedélyt a jegybank. A jegybank alelnöke nyomatékosította: nem a Buda-Cash kisbankjainál tűnt el a pénz, maga a Buda-Cash a tulajdonosi köréhez tartozó négy kisbank felé sem tud elszámolni mintegy 60 milliárd forinttal.

A QUAESTOR aktuális ügyére reagálva az MNB alelnöke elmondta: a QUAESTOR az eredetileg 60 milliárd forintra tervezett kötvény kibocsátási programját akár 100 milliárd forinttal is túlléphette, erre azonban lehet, hogy nincs a brókercégnek fedezete. Windisch László rámutatott: a kár összegéről korai még beszélni, nem tudni, hogy a cégnél az eszközök értéke fedezi-e ennek a kötvénykibocsátásnak az értéket.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke méltatta, hogy a jegybank határozottan lépett fel a Buda-Cash ügyben, kiemelve, ez a intézkedéssorozat is bizonyítja, helyes volt az MNB és a PSZÁF korábbi összevonása. Ezzel szemben az ellenzéki képviselők kevesellték, és rosszul időzítettnek nevezték a jegybanki lépéseket.

Varju László (független) egyenesen arról beszélt, hogy a magyar pénzügyi rendszer összeomlás előtt áll, Tóth Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke pedig azt firtatta, hol a hatalmas nagyságú eltűnt pénz.

Volner János (Jobbik) utalt arra: ha annak idején egyes, a pártja által a pénzügyi rendszer szigorítására vonatkozó javaslatot megfogadták volna a kormánypártok, sok mindent meg lehetett volna előzni.

Windisch László a felvetésekre reagálva elmondta: aki azt állítja, hogy a jegybank nem tárta fel a Buda-Cash-nél lévő visszaéléseket, aki azt mondja, az MNB nem lépett fel határozottan, az a pénzügyi stabilitást kockáztatja.