A brókerbotrányról szócsatáztak a parlamentben

Főleg a brókerbotrányokról szóltak hétfőn a napirend előtti felszólalások a parlamentben.

Volner János jobbikos képviselő azon véleményének adott hangot, hogy Quaestor-ügyben koalíció van a szocialisták és Fidesz között. Ezt azzal indokolta, hogy szocialisták alatt a brókerház mintegy 17 milliárd forintos állami kezességvállalásban részesült, és azt nem vizsgálta a Fidesz-kormány. Szerinte ahelyett, hogy a kormány állami bankba tette volna, tőzsdézett volna az adófizetők pénzével, és „egyesek” visszaéltek a bennfentes információkkal. A képviselőket nyilatkozat aláírására kérte arról: hogy ő vagy családtagja vagy gazdasági érdekeltsége az utolsó időszakban vette-e ki pénzt a Quaestorból.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszautasította, hogy koalíció lenne az MSZP-vel. Közölte, a kormánynak nincs köze ahhoz, hogy a szocialisták kormányzása alatt a Quaestor 17 milliárd forint hitelt kapott az MFB-ből. Megjegyezte, a szerződésen módosítottak 2010 után. Határozottan visszautasította, hogy a kormány tőzsdézett volna az állampolgárok pénzével, és azt is, hogy bennfentes információik lettek volna. Véleménye szerint kormány felelősen járt el, a miniszterelnök pedig előrelátó utasítást adott a pénz kivételekor.
    
Az LMP-s Szél Bernadett felidézte Orbán Viktor miniszterelnöki esküjének szövegét, és úgy látta, hogy a kormányfő megszegte azt. Indoklása szerint amikor a kormányfő megkapta Tarsoly Csabának, a Quaestor elnök-vezérigazgatójának a levelét, feljelentést kellett volna tennie, de ehelyett csak a saját embereinek szólt. Közölte, az LMP azt javasolja, hogy necsak a cégvezetők vagyonát lehessen zárolni, hanem mindazon hivatalos személyekét is, akik tudomásuk ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Példaként Orbán Viktort, a jegybank vezetőit, a kormánytagokat említette.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormányfő nem szegte meg az esküjét, hanem az esküje szerint járt el, amikor megvédte a közpénzt. Az államtitkár szerint inkább arról kellene beszélni, hogyan kártalanítsák ezen pénzügyi vállalkozások ügyfeleit. Szerinte könnyű azt kiabálni, mindenkinek mindent fizessen ki az állam, de figyelembe kell venni a törvényeket és az uniós irányelveket. 

Lukács Zoltán (MSZP) a Quaestor-ügy kapcsán több kérdést is feltett, így azt: mennyire bevett szokás, hogy egy csődbe ment vállalkozás vezetője a külügyminiszteren keresztül küld levelet a miniszterelnöknek? Leveleket hozott-vitt, vagy pénzt is? – kérdezte. Értékelése szerint saját miniszterelnökük hagyta cserben az embereket. Kifogásolta azt is, hogy Tarsoly Csabát az ügy kezdete után 17 nappal vették őrizetbe. Ő is nyilatkozatra kérte a képviselőket az ügyben, illetve jelezte, hogy kikérik Tarsoly Csaba levelét és a február 25-i kormányülés jegyzőkönyvét.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kijelentette: mind erkölcsileg, mind a közjó és mind a jog szempontjából rendben zajlottak az ügyek a tárca részéről Quaestor-ügyben. Egyetlen forint állami vagyon sem veszett el – hangoztatta. Úgy értékelt, nem vették el a pénzt a kisbefektetők elől, mert állampapírokban tartották a vagyont. Az más kérdés – folytatta –, hogy valóban készpénzben kapták vissza pénzt, de ha szükséges, akkor feljelentést tesznek ezért.

A Fidesz-frakció további szigorítást javasol a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatban - közölte Rogán Antal frakcióvezető. Közölte, olyan módosító indítványt adnak be, amely világossá teszi, hogy a vagyon zár alá vétele szempontjából vizsgálhatók azok a tranzakciók is, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek.

Hozzátette: a dolgozó emberek kártalanításában érdekeltek. Jelezte azt is, hogy a Fidesz-frakció véleménye szerint a Quaestor is egy brókerbotrány, ezért a Befektető-védelmi Alap (Beva) felelősséggel tartozik. A frakció elvárása az, hogy a Beva a Quaestor-brókerügy minden egyes, hatmillió forint alatti kisbefektetőjét kártalanítsa – mondta Rogán Antal.

Rogán Antal beszélt arról is, azért nem Schiffer András frakcióvezető mondta az LMP napirend előtti felszólalását, mert – mint mondta, nem szeret családi kapcsolatokat felhozni – 2009 decemberéig a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete főigazgató-helyettesét Schiffer Péternek hívták. Tállai András szerint egy rejtett bomba volt a brókerbotrány, amely 10-17 évvel ezelőtt kezdődött, és azt meg lehetett volna előzni, ha a szocialista kormányok odafigyelnek.