A vasárnapi zárva tartásról szóló törvényhez most ugyan nem készült hatástanulmány, azonban 2011-ben, mikor a KDNP először bedobta az ötletet, igen. Akkor az NGM a számok alapján azt írta az akkori javaslatról, hogy „nehezen támogatható”. Az NGM egy munkatársa a Népszabadság szerint egy egyeztetésen elismerte, hogy a körülmények nem változtak azóta lényegesen, így az akkori tanulmány megállapításai ma is helytállók.
Szerdán derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készített hatástanulmányt, mielőtt bevezették volna a vasárnapi kötelező zárva tartást. Ezt azzal indokolták, hogy nem volt kötelező, mert egyéni képviselői indítványként nyújtották be az erről szóló javaslatot.
A Népszabadság azt írja: 2011-ben viszont – mikor a KDNP először bedobta az ötletet – készített egy hatástanulmányt a témában a tárca. Akkor azt írták, hogy 42-49 milliárd forintos lyukat ütött volna a költségvetésen a kötelező vasárnapi zárva tartás. 10-15 ezer dolgozó maradt volna állás nélkül, 26-27 milliárd forint lett volna az elmaradó adó- és járulékbevétel, 7,6 milliárd az elmaradt áfabevétel, 20 milliárd esett volna ki a várható forgalomcsökkenés miatt. Mindezek alapján az akkor még Matolcsy György vezette NGM azt írta, hogy a javaslat „nehezen támogatható”. Akkor még Orbán is ellene volt a javaslatnak: azt mondta, hogy „amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak”.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszabadságnak azt mondta: az ötlet ismételt felvetődésekor őt is hívták tárgyalni erről az NGM-be. Az egyeztetésen az NGM egyik munkatársa hivatkozott a 2011-es tanulmányra, megjegyezve, hogy ehhez képest a körülmények lényegesen nem változtak. 2014 novemberében még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sem támogatta a javaslatot – emlékeztet a Népszabadság.
Az elfeledett 2011-es hatástanulmánnyal kapcsolatban a lap az NGM-et is megkérdezte, de nem kapott választ.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Nem fogunk eltűnni, megdögleni senki kedvéért, és nem köpdösünk le másokat.
Oroszország és Kína vétózott.
Oroszország húzhatja ki Európát a bajból.
Eső, vegyes halmazállapotú csapadék, ónos eső...
Bemutatták a szörnyű valóságot.
Az USA-ban az atomenergia az áramtermelés ötödét adja, mégis az urán nagy része importból jön, a fűtőelemek energiatartalmának a 95 százaléka viszont kihasználatlan. Ezt fordítaná meg a DOE új nukleáris „szupercampusa”, amely akár 50 milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhat az MI-adatközpontok ugrásszerűen növekvő energiaéhsége miatt.
Miközben a Wagner csoport utódszervezete az al-Kaidához köthető lázadókkal vív véres harcokat a stabilitásért, Kína vámmentességgel és stratégiai bányaprojektekkel biztosítja dominanciáját a térségben, fokozatosan kiszorítva a nyugati hatalmakat.
Nem gondoltam volna, hogy a szélsőségesek közül ők a toleránsabbak.
