Az orosz ENSZ-nagykövet, illetve az orosz EBESZ-nagykövet is ellenzi, hogy független békefenntartókat is bevonjanak a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Mindketten azzal érveltek, hogy az a minszki egyezmény megsértését jelentené, mivel az intézkedéscsomag szerintük azt tartalmazza, hogy a szakadár területeken saját rendfenntartók, „népi milíciák” intézhetik a rendfenntartást.
Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Oroszország ENSZ-nagykövete és EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője is felszólalt csütörtökön Kijev kezdeményezése ellen - jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Vitalij Csurkin ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia. A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség – a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag – szerint a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban” saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.
A minszki intézkedéscsomaghoz csatolt „megjegyzések” között szerepel, hogy a közrend fenntartására a helyi tanácsok döntésével a szakadár területeken „népi milíciák” alakulnak. Csurkin szerint Kijev kezdeményezése megkérdőjelezi az ukrán hatalom szándékát a minszki megállapodások betartására.
Andrej Kelin orosz EBESZ-nagykövet szintén kevés esélyt lát a békefenntartók küldésére a Donyec-medencébe. A Bécsben nyilatkozó diplomata úgy vélte, hogy több nemzetközi szervezetnek ugyanazon konfliktusövezetben való tevékenysége „általában zűrzavarhoz vezet”. Kelin nehezményezte, hogy Kijevben „felül akarják vizsgálni” a minszki megállapodásokat, és a rendezés felügyeletébe be akarják vonni az Európai Uniót.
A fehérorosz fővárosban múlt csütörtökön hosszadalmas tárgyalások után egyezett meg Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, és Vlagyimir Putyin orosz államfő az ukrán válság békés rendezését célzó szeptemberi minszki megállapodások végrehajtásának mikéntjéről. Ezt követően a minszki összekötőcsoport tagjai – Kijev, a szakadár „népköztársaságok”, az EBESZ és Moszkva képviselői – aláírták az intézkedéscsomagot.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtökön közölte, Ukrajna azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát. Petro Porosenko ukrán elnök a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A Kreml arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nemcsak politikai, hanem nemzetközi jogi szempontból is rendkívüli.
Friedrich Merz lesújtó véleménnyel van elődei stratégiai döntéseiről.
A válasz mindössze egyetlen név volt.
„Washington a nemzetközi kapcsolatrendszer lerombolására törekszik.”
Az áldozatok 97 százaléka ukrán területen halt meg, Kijev nem tudta megvédeni őket.
Ész nélkül öntenék a pénzt Ukrajnába.
„Éppen ezért van szükségük a magyaroknak a mi szolidaritásunkra” – jelentette ki a korábbi lengyel miniszterelnök-helyettes.
A csecsen vezető fiát kritikus állapotban szállították kórházba.
