Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A kormány és Simicska viszonyáról kérdezték Varga Mihályt. A miniszter szerint nem baj, ha magyar cégek nyernek közbeszerzéseket, sőt, több magyar cégnek kellene nyernie.
A reklámadóval kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a parlament a költségvetési törvényben döntött arról, hogy mennyi bevételt vár ettől az adónemtől: 6,6 milliárd forintot. Neki ehhez kell igazodnia, ehhez képest mellékes, hogy a sávok és egyéb részletek hogy alakulnak. A kormány számára az a fontos, hogy befolyjon ez a bevétel – hangsúlyozta a riporter azon kérdésére: mit vár cserébe a kormány az RTL-től az RTL-re vonatkozó kulcs csökkentéséért.
Azzal kapcsolatban, hogy az állam bevásárolja magát az Erste-be, Varga azt monda: már van konkrét eredménye ennek a hosszútávú együttműködésnek, hiszen az Erste Bank vállalta, hogy a következő három évben 550 millió eurót fog hitelként kihelyezni a magyar gazdaságba őstermelőknek, energiahatékonysági fejlesztésekre és a közszférában dolgozók számára.
A riporter felvetette, hogy miért nem forintosították a devizahiteleket már 2011-ben. Varga Mihály erre azt mondta, hogy akkor kisebb volt a jegybank devizatartaléka – bár a riporter ezt vitatta – és „a jegybank akkori vezetése is másképp közelített ennek a problémának a kezeléséhez”. Arra a felvetésre, hogy a végtörlesztést akkor hogyhogy mégis meg tudták akkor csinálni, a miniszter kijelentette: a végtörlesztéshez nem kellett jegybanki devizafedezet, azt a bankok önállóan biztosítani tudták, és akkor még a kamatszint is teljesen más volt.
Kérdezték a minisztert a letelepedési kötvényekről is, amelyeket offshore cégeken keresztül forgalmaznak. Varga Mihály azt mondta erre: „rendkívül sikeres a program, hiszen az államadósság finanszírozásába szeretnénk szereplőket bevonni. A célt kell megvalósítani, a szereplők ebből a szempontból talán másodlagosak lehetnek.” De a parlament gazdasági bizottsága egyébként is ellenőrzi ezen cégeket: amely nem tud elég letelepedési kötvényt értékesíteni, azokkal megszüntetik majd az együttműködést. Hozzátette: nem az offshore konstrukcióhoz ragaszkodnak, hanem működőképes cégekhez; olyanokhoz, amelyek ezeket a kötvényeket el tudják adni. Ebből a szempontból szerinte másodlagos, hogy ezek Magyarországon vagy külföldön bejegyzett cégek.