Gyurcsány a DK-tisztújítón: Magyarnak lenni nem sírva vígadás

Szombaton tartotta tisztújító kongresszusát a Demokratikus Koalíció (DK) Budapesten. A párt tagjai két évre választottak elnököt és öt alelnököt. Az elnöki címért egyetlenként a DK-t jelenleg is vezető Gyurcsány Ferenc indul, akit újra is választottak. Újra Molnár Csaba lett a párt ügyvezető alelnöke, további alelnökök a holtversenyben végzett Vadai Ágnes és Niedermüller Péter, valamint Nagy-Huszein Tibor és Varju László. A jelenlévők szavaztak az elnökség összetételéről is. A testületbe Ara-Kovács Attila, Kerék-Bárczy Szabolcs, Vágó István, Debreczeni József, Avarkeszi Dezső, Kakuk György, Gy. Németh Erzsébet, Borka-Szász Tamás, Élő Norbert és Varga Zoltán került be. Az Etikai Bizottság elnöke Czinege Imre lett. A megválasztott tisztségviselők két évre kaptak mandátumot.

A kongresszuson mutatták be a párt új logóját, erről a napokban egy Facebook-kampányt is indítottak. A videókon Vadai Ágnes, Molnár Csaba, Kerék-Bárczy Szabolcs és Vágó István gitároztak. A kongresszus után megújul a párt hivatalos honlapja is.

A kongresszuson Gyurcsány Ferenc is gitárt ragadott és azt mondta: „Magyarnak lenni nem sírva vigadás. Nem búskomoran kell harcolni az Orbán-rezsim ellen.” Szerinte a DK a jövő pártja, a jövő polgári Magyarországának az egyik pártja. A pártelnök felszólította hallgatóságát: mutassák meg, hogy ez a föld nem a reménytelenség vidéke, van alternatívája a menekülésnek, a semmittevésnek, a meghunyászkodásnak. Kijelentette, oka van annak, hogy a demokratikus sokaság azt kívánja, minél előbb, lehetőleg 2016-ban előrehozott választásokat tartsanak.

Gyurcsány szerint ehhez nem elég elküldeni a jelenlegi rezsimet, mert ez a feladatuk könnyebbik fele. A DK-nak az a dolga, hogy 2016-ra megmutassa, képes másokkal együtt kormányozni Magyarországot, hogy mindenki láthassa a Demokratikus Koalíció kormányzóképes erő – fogalmazott. Azt mondta, a kongresszussal folyamatot indítanak el, amely megmutatja, hogy képesek többet mondani és tenni a rendszer tagadásánál, képesek megmondani, hogy mi történik annak bukása után.

Hangsúlyozta, hogy 1998 körül a magyar jobb- és baloldal értő része ugyanazt értette a polgári Magyarország alatt, azóta viszont ezt az álmot is „ellopta, megbecstelenítette” a Fidesz vezette jobboldal. Leszögezte, a polgári Magyarország nem keresztény, „ahogy ők használják” nem nemzeti, és nem jobboldali. Kiemelte, hogy a polgári Magyarország a teljesítmény és a demokratikus jogállam tiszteletére épül, és a nyugatos Magyarországot jelenti. Aki Keletre néz, az nem polgári, hanem régi-új világot, az urakat és szolgákat, önkényt akar – mondta. 

A polgári Magyarországon, ha valaki elindul egy közbeszerzési pályázaton, akkor azon múlik, hogy nyer-e, hogy az övé a legjobb teljesítmény és a legjobb ár – folytatta. Simicska Lajosra utalva közölte: míg „pártpénztárnok voltál, amíg oligarcha voltál, addig mindegy, hogy mit ajánlottál, akkor nyertél”. Amikor pedig szembefordult „a keresztapával”, akkor pedig veszít a pályázatokon – emelte ki.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a többségi társadalom 25 éve nem tud kibeszélni bizonyos társadalmi konfliktusokat, mert nincsenek hozzá szavak. Létező problémának nevezte, hogy roma csoportok egymással, vagy nem roma csoportokkal kerülnek konfliktusba. Azt kérte, hogy a demokraták találják meg azt a nyelvet, amelyen jóhiszeműen és tisztességgel tudnak beszélni erről a konfliktusról, különben 2018-ban arról fognak beszélni, hogy a „neonáci Jobbik” miért esélyes az ország vezetésére. „Merjetek szembenézni vele, vagy az ördögé lesz Magyarország. Az ördögöt ma neonácizmusnak hívják, amelynek a képviselőjét Jobbiknak nevezik Magyarországon” – jelentette ki.

Megszégyenültünk és világossá lett, hogy a miniszterelnök még a saját pávatáncát sem képes járni - értékelte Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozóit. Hozzátette, eközben elmaradt a magyar kormányfőnek a lengyel Jaroslaw Kaczynskival, az ellenzéki Jog és Igazságosság pártelnökével tervezett találkozása. A politikus kijelentette: a miniszterelnök kellően bátor volt visszaszólni Angela Merkelnek az illiberális és a liberális demokrácia vitájában. Amikor viszont egy héttel később Vlagyimir Putyin úgy beszélt az ukrán-orosz konfliktusról, mintha ahhoz semmi köze nem lenne, akkor Orbán Viktor néma maradt – tette hozzá. Ezzel elárulta Magyarország azon részét, amelyik úgy gondolja, hogy a Nyugathoz tartozunk, hajbókolt az „agresszor” orosz elnöknek, csendben tűrte tirádáit, de egy szava nem volt a hazáját védő ukrán néphez – fogalmazott. 

Saját és Vlagyimir Putyin korábbi találkozóiról azt mondta, 2006 vagy 2008 Putyinja nem azonos 2002 vagy 2014 Putyinjával, ahogy 1992 Orbánja sem azonos 2014 Orbánjával. Az ukrán konfliktusról leszögezte, nem ért egyet azzal, hogy a magyar kormány csak azokért emel szót, akik magyar nemzetiségűként kockáztatják az életüket Ukrajnáért, mert számára minden emberi élet fontos. „Ha emiatt hazaárulók vagyok, hát vállalom” – tette hozzá.

A demokrácia önérték, de nem önmagáért való érték - folytatta, hozzátéve, a DK ezért nem megy el informálisan tárgyalni Orbán Viktorral. Nem paroláznak a miniszterelnökkel, hogy tét nélkül való külpolitikai kérdésekről beszélgessenek vele a dolgozószobájában – üzent a frakcióval rendelkező ellenzéki pártoknak. Kijelentette, hogy egy demokratikus politikai rendszerben a miniszterelnök meghívásának eleget tesznek, "de ez nem az". Nem mennek el azért, hogy a kormányfő kabinetfőnöke felhívhassa Angela Merkel kabinetfőnökét és azt mondhassa neki, a miniszterelnök máris tárgyalt az ellenzékkel – tette hozzá. Orbán Viktor nem tárgyalt az ellenzékkel, megszégyenítette őket, akik "ezt tűrték és mosolyogtak hozzá" – fogalmazott.