Szakmai-etikai chartát dolgoz ki az új HÖOK-elnök

Szakmai-etikai charta kidolgozása kezdődött meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK), a magatartásmintákat rögzítő dokumentumot februárban fogadhatják el. Erről Gulyás Tibor, a HÖOK január elsején hivatalba lépett új elnöke beszélt az MTI-nek adott interjúban, kitérve arra is, hogy a charta létrejöttét a gólyatábori történések is időszerűvé tették. A kidolgozáskor az ombudsmani ajánlásokat is tanulmányozni fogják.

A hallgatói vezető azt mondta, hogy alapvetően elégedett a felsőoktatási stratégiával, amelyet december közepén fogadott el a kormány. 

Hozzátette: mindannyian érdekeltek a hazai felsőoktatási színvonalának javításában. A hallgatókat érintő javaslataik közül kiemelte, hogy az oktatói munka hallgatói véleményezésének megerősítése hangsúlyosabban szerepel a dokumentumban, és a cselekvési tervben külön is megjelenik.

Rámutatott: az elnöki pályázatában hangsúlyos helyen szerepel, hogy a hallgatói önkormányzatok gazdálkodásán javítani kell. Mint kifejtette: a hallgatói önkormányzatok a felsőoktatási intézmények részeként működnek, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a felsőoktatási intézmények más szervezeti egységeire, ettől függetlenül megkezdték annak áttekintését, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben milyen a gazdálkodási modellek vannak. Azt már egyértelműen látni, hogy vannak teljesen jó gyakorlatok, de előfordult a másik véglet is. Az a feladatuk, hogy a jó gyakorlatokat bemutassák és feltárják azokat a problémákat, amellyel segíteni tudják a hallgatói önkormányzatok munkáját – mondta. Megjegyezte: azt jónak tartja, hogy ha alapvetően a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként működik a hallgatói önkormányzat.

Gulyás Tibor úgy látja, nem csak lehet, de felelősségteljesen mindent meg is kell tenni azért, hogy ne fordulhassanak elő hasonló gólyatábori erőszakos cselekmények. Az első kiderült konkrét esetről azt mondta: a fonyódligeti elkövetőnek volt egy olyan előélete, ami alapján feltételezhető volt, nem biztos, hogy megfelelően tud viselkedni közösségben. Ha az érintett hallgatói vezetőnek volt tudomása erről, akkor óriási hibát vétett, ugyanakkor a felelősség kérdését érdemes komplexen nézni. Egy biztonsági szolgálatnak például azért fizetnek, hogy a rendezvényen minden rendben legyen – mutatott rá, megjegyezve: az indokoltnál talán nagyobb jelentőség övezi a hallgatói önkormányzati vezetők felelősségét. Az a kérdés, hogy ez a hallgatói önkormányzatokkal szemben támasztott fenntartások miatt van így, vagy azért, mert a HÖK-vezetői státusz nem rendezett. Számos megoldási javaslatuk van – jelezte, és példaként említette, hogy egy adott rendezvénynek mindig legyen megnevezve a felelőse, aki az egész folyamatot végigköveti. Az Index a fonyódligeti ügy kirobbanása után az ősz folyamán több gólyatábori erőszakról is írt, ezekre azonban nem reagált a HÖOK-elnök.

Azt is mondta, hogy az ombudsmani jelentésben megfogalmazott panaszokat áttekintik és megnézik, hogyan adaptálhatók gólyatáborokra.Hangsúlyozta: egy gólyatábor előkészítésén egy hallgatói önkormányzat legalább fél évig dolgozik, és komoly előkészületek előzik meg azt is, hogy milyen szervezeteket vonnak be.

Az új elnök beszélt arról is, hogy megkezdődött a szakmai-etikai charta kidolgozása, amely várhatóan a februári közgyűlésre készülhet el. A chartában a hallgatói önkormányzati vezetőkre és a közösségre vonatkozó magatartásmintákat és felelősségi elvárásokat rögzítenek majd, és beépítik a megsértésük esetére vizsgálat lefolytatásának és szankcióknak a lehetőségét. A dokumentum kitér a rendezvényszervezésre is.

Ezen a közgyűlésen döntenek azon ajánlásgyűjteményről is, amely a HÖK-re általános választási szabályokat fogalmaz meg, például időtartamra, újraválasztásra, és hallgatói kapcsolattartásról.

A HÖOK-vezető szükségesnek tartaná az ösztöndíj-rendeletet aktualizálni és a juttatásokat is emelné a gazdasági lehetőségek függvényében. Az erre vonatkozó műhelymunkákat megkezdték és áttekintik a nemzetközi modelleket is. A szervezet felmérést is indít, amelynek során megnéznék, hogy milyen a hallgatók valós szociális, kollégiumi helyzete, és anyagi helyzetük milyen szolgáltatások elérését teszi lehetővé. A jelenlegi szabályozás komoly egyenlőtlenségeket mutat, ezért át kell gondolni a rendszert, az egyenlőség irányába kell elmozdítani – fejtette ki Gulyás Tibor.