Arszenyij Jacenyukkal közösen tartott sajtótájékoztatóján a német kancellár elmondta, hogy a szankciók visszavonásáról akkor lehet szó, ha megszűnik azok kiváltó oka. A Krím félsziget bekebelezése miatt végrehajtott büntetőintézkedések visszavonására szerinte jelenleg kevés a remény, a kelet-ukrajnai válság miatt bevezetett újabb szankciók feloldásának előfeltétele pedig a minszki megállapodás betartása – tette hozzá Angela Merkel. Ez a megállapodás lehet a kiinduló tárgyalási alap a kazahsztáni fővárosba, Asztanába tervezett német-ukrán-orosz-francia csúcson – emelte ki a kancellár, hozzátéve, hogy napokon belül eldől, meg lehet-e tartani a találkozót, amelyre Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Angela Merkel hatalmas sikernek nevezte az idei ukrán költségvetés elfogadását, és hangsúlyozta, hogy Arszenyij Jacenyuk igen ambiciózus reformterveket ismertetett megbeszélésükön.
Az ukrán kormányfő a tájékoztatón kiemelte, hogy hazájában „hadüzenet nélküli hadiállapot” van, de a kormány ebben a helyzetben is teljes erővel dolgozik a gazdaság talpra állításán. Ehhez egy további pénzügyi csomagra van szükség, amelyet azonban Ukrajna „nem ajándékba kér”, és nemcsak azt vállalja, hogy a hitelt rendben törleszti, hanem azt is, hogy átlátható módon használja majd fel. Arszenyij Jacenyuk az eddigi eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy az energiaszektorban sikeresen küzdenek a korrupció ellen, és szívesen látnának német befektetőket a földgázszállító hálózat modernizációjában. A külföldi befektetők 49 százalékos tulajdonrészt szerezhetnek az orosz gázt az EU felé továbbító hálózatot üzemeltető vállalatban – mondta. Úgy véli, hogy a Déli Áramlat földgázvezeték tervének elvetése révén Ukrajna felértékelődött.