Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Offshore cégeken keresztül bonyolítja le az állam a letelepedési államkötvények kiadását – írja az Index. A portál arra is felhívja a figyelmet: az erről szóló törvényt Rogán Antal javaslatára szavazta meg a parlament, az érintett cégek pedig nem pályázat útján kapták meg a feladatot, hanem a parlament Rogán által vezetett gazdasági bizottságának döntése alapján.
A Magyarországon letelepedni vágyó külföldiek 250 ezer eurós államkötvény vásárlásával szerezhetnek tartózkodási, majd fél év múlva letelepedési jogot az országban. A megszorítás csak annyi, hogy egészségügyi vagy biztonsági tiltólistán szereplő személyek nem vásárolhatnak ilyet. A többi európai országban, ahol létezik hasonló konstrukció, egyúttal többnyire munkahelyeket létrehozó befektetésekhez, vagy ingatlanvásárláshoz kötik a letelepedést, Magyarországon viszont csak elegendő a letelepedési államkötvény megvásárlása, ami egy kvázi-kölcsön az államnak. Magyarországon 2014 végéig több mint kétezer ilyen kötvényt adtak el, többségében kínaiaknak – foglalja össze az Index.
A portál azonban azt írja: a letelepedési kötvények árát nem közvetlenül az államnak fizették ki az érintettek, hanem közvetítő cégeken keresztül vásárolták meg ezeket az értékpapírokat. A közvetítő cégek az államtól kedvezménnyel, csak 221 ezer euróért vették meg a kötvényeket, amiket jelentős haszonnal, 250 ezer euróért adtak tovább. Azonban az államkötvény lejártakor az állam fizeti vissza a letelepedetteknek a 250 ezer eurós összeget, így az államnál minden eladott kötvény után 29 ezer eurós veszteség keletkezik.
A cégek ezen kívül ott is keresnek az üzleten, hogy kezelési költséget is kérnek az ügyintézését: ez valahol 45 ezer euró, de olyan cégről is ír az Index, amely 70 ezer eurót kér érte. A portál azt írja: hét cég foglalkozik a letelepedési kötvények közvetítésével, az érkező letelepedni vágyók állampolgársága szerint osztották fel a piacot. Az egyik cég működési engedélyét időközben visszavonták. A cégek között található egy magyar is, de ciprusi, máltai, szingapúri és kajmán-szigeteki vállalkozások is foglalkoznak a letelepedési kötvények eladásával.
Ezeket a cégeket nem nyílt pályázaton választották ki, hanem a jogalkotó döntött róla. Az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal nyújtotta be, és az Index a parlament gazdasági bizottsága ülésének jegyzőkönyvére hivatkozva azt írja: Rogán javasolta az első és legjövedelmezőbb közvetítőcégeket. Rogán győzte meg arról is a bizottságot, hogy ne lehessen a titkos hátterű offshore cégeket kizárni, mivel „sok cégforma mögött el lehet bújni” – írja a portál.
Az Index megkérdezte a Fidesztől, hogy miért offshore cégeket bíztak meg a letelepedési kötvények közvetítésével. Azt válaszolták, hogy „mindegyik cég a jelentkezéskor feltárta valós, magánszemélyű tulajdonosait, ezért hamisak azok az állítások, miszerint offshore cégekről van szó, hiszen ilyen cégekről akkor beszélhetnénk, ha nem ismernénk a tulajdonosaikat”. Arra a kérdésre, hogy nyílt pályázat helyett miért a parlament gazdasági bizottsága döntött ezen cégek megbízásáról, azt felelték hogy „törvényi előírás, hogy a kiválasztási folyamatot a gazdasági bizottság folytassa le”. Ezt a törvényt azonban nem sokkal korábban Rogán Antal javaslatára fogadta el a parlament – teszi hozzá az Index.
Kósa Lajos egy sajtótájékoztatón korábban azt mondta: jobb lenne, ha az állam értékesítené inkább a kötvényeket. A Fidesz hétfőn azonban levelet írt az RTL Híradónak, amelyben jelezte: Kósa Lajos korábbi kijelentése után tájékozódott az ügyben, és azóta már másképp gondolja a kérdést.