Kovács László szerint semmiféle hasznot nem hozott a kormány által meghirdetett keleti nyitás, sőt szerinte súlyos károkat okozott. Kovács a negatív fordulatot Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédére vezeti vissza. A volt uniós biztos azt mondta, a centrális erőtér kiteljesedésében akadályt jelentettek a nemzetközi tényezők, ezért hirdetett szabadságharcot a kormányfő az EU ellen.
Az MSZP külügyi kabinetvezetője, Kovács László szerint semmiféle hasznot nem hozott a kormány által meghirdetett keleti nyitás, sőt súlyos károkat okozott Magyarországnak, az ellentétes az ország tényleges nemzeti érdekeivel. Kovács László csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a szocialista párt ezzel a politikával szemben áll, az a célja, hogy megállítsa Magyarország érdekeinek elárulását, de az Orbán-rendszer leváltása nélkül a külpolitikában sem várható változás.
Hangsúlyozta, értékalapú külpolitikára van szükség, Magyarországnak az euroatlani közösség keretében kell működnie, ezt a szövetséget kell erősítenie, mert csak ez szolgálja az ország nemzeti érdekeit. A volt külügyminiszter értékelése szerint 2010 után egyértelműen kedvezőtlen fordulat történt a magyar külpolitikában. Kovács László ezt Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédére vezette vissza, amelyben a politikus meghirdette a centrális erőteret. A volt uniós biztos azt mondta, a centrális erőtér kiteljesedésében akadályt jelentettek a nemzetközi tényezők, mint az EU és annak normái, szabályai. Ezért is hirdetett Orbán Viktor szabadságharcot az EU ellen – jegyezte meg.
Kovács László szégyellnivalónak nevezte, hogy a magyar kormány magatartása váltotta ki az EU alapértékeinek védelmét szolgáló mechanizmus létrehozását. Értékelése szerint az uniós magatartás keményedésében szerepet játszott a miniszterelnök idén nyári tusnádfürdői beszéde, amelyben az illiberális államot dicsérte. A kormányfő idei, a nagyköveti értekezleten elmondott beszédében új elem volt, hogy Orbán Viktor elhatárolódott az értékalapú politikától és az érdek alapú külpolitika mellett foglalt állást – tette hozzá.
Kovács László szerint az érdekeknek alárendelt külpolitikát jelzi „az egyre szorosabb felzárkózás Puyin Oroszországához”. Ezt mutatta, például az ukrajnai intervenciók miatti uniós szankciók kritizálása, vagy a paksi bővítés. A szocialista politikus szerint ez volt az a pont, amikor az Egyesült Államok vezetésének is elfogyott a türelme, és egyébként „ténylegesen létező, sőt kormányzati szintre emelt korrupcióra hivatkozva, de a valóságban sokkal inkább ezekre az összetett okokra” építve kitiltott hat magyar kormányzati tisztségviselőt.
Kovács László azt mondta, ezt a helyzetet a kormány „rendkívül szerencsétlenül” kezelte. Véleménye szerint ebben közrejátszott az is, hogy a külügyminisztériumi apparátus kétszer, gyors egymásutánban történt kicserélése a szakértelmet teljesen háttérbe szorította. Akik véletlenül ott maradtak, nem mernek szólni, ha nagy hibák történnek, a nagykövetségek pedig nem akarnak a rossz hír vivői lenni, ez pedig teljesen félreviszi az amúgy is félretartó külpolitikát – tette hozzá.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
Magyarország számos ágon lesz az új szabadkereskedelmi megállapodás nyertese – és a részletek az agrárkatasztrófát sem támasztják alá, sőt. Kohán Mátyás írása.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
Minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez, ezt a jogot az Európai Unióban sem lehet megkerülni. Giró-Szász András írása.
Gulyás Mártonék kapva kaptak az alkalmon.
