Kovács László: Nincs haszon a keleti nyitásban

Az MSZP külügyi kabinetvezetője, Kovács László szerint semmiféle hasznot nem hozott a kormány által meghirdetett keleti nyitás, sőt súlyos károkat okozott Magyarországnak, az ellentétes az ország tényleges nemzeti érdekeivel. Kovács László csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a szocialista párt ezzel a politikával szemben áll, az a célja, hogy megállítsa Magyarország érdekeinek elárulását, de az Orbán-rendszer leváltása nélkül a külpolitikában sem várható változás.

Hangsúlyozta, értékalapú külpolitikára van szükség, Magyarországnak az euroatlani közösség keretében kell működnie, ezt a szövetséget kell erősítenie, mert csak ez szolgálja az ország nemzeti érdekeit. A volt külügyminiszter értékelése szerint 2010 után egyértelműen kedvezőtlen fordulat történt a magyar külpolitikában. Kovács László ezt Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédére vezette vissza, amelyben a politikus meghirdette a centrális erőteret. A volt uniós biztos azt mondta, a centrális erőtér kiteljesedésében akadályt jelentettek a nemzetközi tényezők, mint az EU és annak normái, szabályai. Ezért is hirdetett Orbán Viktor szabadságharcot az EU ellen – jegyezte meg.

Kovács László szégyellnivalónak nevezte, hogy a magyar kormány magatartása váltotta ki az EU alapértékeinek védelmét szolgáló mechanizmus létrehozását. Értékelése szerint az uniós magatartás keményedésében szerepet játszott a miniszterelnök idén nyári tusnádfürdői beszéde, amelyben az illiberális államot dicsérte. A kormányfő idei, a nagyköveti értekezleten elmondott beszédében új elem volt, hogy Orbán Viktor elhatárolódott az értékalapú politikától és az érdek alapú külpolitika mellett foglalt állást – tette hozzá.

Kovács László szerint az érdekeknek alárendelt külpolitikát jelzi „az egyre szorosabb felzárkózás Puyin Oroszországához”. Ezt mutatta, például az ukrajnai intervenciók miatti uniós szankciók kritizálása, vagy a paksi bővítés. A szocialista politikus szerint ez volt az a pont, amikor az Egyesült Államok vezetésének is elfogyott a türelme, és egyébként „ténylegesen létező, sőt kormányzati szintre emelt korrupcióra hivatkozva, de a valóságban sokkal inkább ezekre az összetett okokra” építve kitiltott hat magyar kormányzati tisztségviselőt. 

Kovács László azt mondta, ezt a helyzetet a kormány „rendkívül szerencsétlenül” kezelte. Véleménye szerint ebben közrejátszott az is, hogy a külügyminisztériumi apparátus kétszer, gyors egymásutánban történt kicserélése a szakértelmet teljesen háttérbe szorította. Akik véletlenül ott maradtak, nem mernek szólni, ha nagy hibák történnek, a nagykövetségek pedig nem akarnak a rossz hír vivői lenni, ez pedig teljesen félreviszi az amúgy is félretartó külpolitikát – tette hozzá.