A Városligetben megvalósítandó öt múzeumi épületre idén februárban írtak ki építészeti tervpályázatot. A Néprajzi Múzeumot francia, a Magyar Zene Házát japán, a Magyar Építészeti Múzeumot és a Fotómúzeumot magyar építészek tervezhetik. Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére kiírt pályázat eredménytelen volt.
Lezárult a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi tervpályázat; a csaknem félezer anonim pályamű közül a nemzetközi zsűri döntése alapján a Néprajzi Múzeum a francia Vallet de Martinis DIID Architectes, a Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects, míg a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum a magyar Középülettervező Zrt. tervei alapján épülhet meg 2018-ra.
Az Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésének keretében a Városligetben megvalósítandó öt múzeumi épületre idén februárban írt ki nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatot a Szépművészeti Múzeum és a Városliget Zrt. A május végi határidőre beérkezett több mint 470 pályaműből 17 pályázat jutott be a második fordulóba. A 11 tagú magyar és külföldi múzeumi, valamint építészeti szakemberekből álló zsűri ezen pályázatokból választotta ki a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum leendő épületének nyertes tervét és díjazottjait.
Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére beérkezett 80 pályamű között a bíráló bizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet az értékelési kritériumok összessége alapján megvalósításra alkalmasnak ítélt volna, ezért arra új, meghívásos tervpályázatot írtak ki, amely 2015 áprilisában zárul le.
Az új múzeumok a fenntartható építészet elvárásainak is megfelelő kortárs, ugyanakkor a Városliget parki és épített örökségéhez illeszkedő épületekben kapnak helyet. Az egyedi, erőteljes építészeti gondolatot megfogalmazó épületekből – az egymással és a már száz éve itt megépült múzeumokkal való együttműködés révén – olyan egyedi közgyűjteményi intézményháló jön létre, amely nem csupán Budapest és a magyar kultúra nemzetközi ismertségét növeli, hanem izgalmas és nyitott közösségi tereket biztosít Budapest lakói, a belföldi és külföldi látogatók számára – áll a Szépművészeti Múzeum közleményében.
Az építészeti tervpályázaton a pályázók név nélkül, egy regisztrációs számon nyújtották be pályázatukat. A szigorú nemzetközi szabályoknak megfelelő pályázati kiírásban rögzített eljárási rend szerint a zsűri az eljárás során csak a beadott terveket ismerhette meg, a díjazott tervezők kilétének megismerésére csak a döntést követően került sor.
A Liget Budapest projekt keretében felépülő öt új épület a park szélein, ma lebetonozott területen, illetve a Ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épül fel. A projektnek köszönhetően a park növényzetének rehabilitációjával párhuzamosan több tízezer négyzetméterrel, 60 százalékról 65 százalékra nő a zöldfelület a Ligetben. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest (a mostani Magyar Fotográfiai Múzeum) az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontásra kerülő volt Hungexpo-irodák területén, míg az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum a Petőfi Csarnok helyén áll majd – hangsúlyozzák a kiírók.
A nyertes pályaművekről készült videoanimáció itt, a kapcsolódó látványtervek pedig itt tekinthetők meg.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Az új gazdaságpolitikai akciótervtől sok magyar cég remél áttörést.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
