Egy lovas miatt

„Jövőre minden román harmadikos gyerek kap egy táblagépet, iskolai használatra. Ezeket digitális tananyagokhoz fogják használni, ezen belül informatikai képzéshez is. Az angol, az csak úgy ragad rájuk közben, mármint az interaktív angoltanfolyamok mellett. Aki látott már kisgyereket belefeledkezni a leggagyibb számítógépes játékba, az tudja, mekkora oktatási potenciál van ebben. Aki megállt a fejlődésben huszonöt éve – hát az nem tudja, és nem is érdekli. Nincs körülötte, aki fel merné hívni erre a figyelmét.

A harmadikos magyar gyerek, amennyiben nem részeltetett abban a szerencsében, hogy a magyar állam fennhatóságán kívül élhet, ezzel szemben heti öt tornaórát, egy erkölcstanórát és kötelezően előírt, ám röhejes hülyeségeket tartalmazó tankönyveket kap a hazájától. Esetleg kivezénylik polgármestert tapsolni, ha jó napja van. Informatikát nulla órában tanítanak neki. Otthon jut neki, ami jut, aki meg szegény, az ne akarjon számítógépezni. (...)

Tényleg, lehet ezen az egészen röhögni is, talán egyszerűbb is. Meg aztán majd veszek én a gyerekemnek gépet; vagy ha az kell a jövőjéhez, emigrálunk Romániába. Vidám hely az, és a románságukra sincsenek annyira rácsavarodva, hogy ne válasszanak egy alkalmasnak tűnő németet, ha a pedigrés román jelölt egy arrogáns seggfej. Sajnálni fogom a sok százezer másik magyar gyereket viszont, akinek csak annyi kellett volna a kitöréshez, az örömteli tanuláshoz, a nyelvtudáshoz, hogy a kormánya ne bassza el direkt a taníttatását. Hogy ne mulassza el, amit megtehetett volna. Hogy ne internetadón törje a hülye fejét, hanem azon, hogy mi lesz velük 2024-ben, amikor a szakmunkás acélból lesz, és román programozók fogják betanítani. Ez a távlat nem adatott meg nekünk. Majd magyarázkodunk, hogy tudod, kisfiam, akkoriban itt az volt a lényeg, hogy magyarnak magyar legyen a megnyomorítója. Nem jutott más eszükbe a bácsiknak és néniknek, akik segíthettek volna. Az ő saját gyerekeik persze nem szakmát tanulnak, és nem is lópatkolást, de azért nyomják a gombot, mint a bolond. Mert azon múlik, hogy az ő gyerekeiknek ne az jusson, amit a többinek megszavaznak.”