Rogán: Jól járnak a devizahitelesek a forintosítással

Rogán Antal kifejtette: a bíróság nem engedte meg a devizahitelek kedvezményes árfolyamú forintosítását, a bankok elszámoltatását azonban igen, így „a tőketartozás és a kamatok csökkentésén keresztül érjük el ugyanazt az eredményt, mint ha kedvezményes árfolyamon forintosítottunk volna”.

A banki elszámoltatásról, a fair bankokról és a devizahitelek forintosításáról szóló három törvény együttes eredménye egy átlagos devizaadósnál azt jelenti, mint ha körülbelül 190 forintos svájcifrank-árfolyamon forintosítottak volna – mondta Rogán Antal.

Tájékoztatása szerint a fair bankokról és a forintosításról szóló két törvényjavaslatot pénteken vitathatja meg az Országgyűlés, a zárószavazás pedig jövő kedden lehet.

A kormány hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot.
 
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat. A kamatfelár az eredeti kamatfelár, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén az 5,5 százalékot, nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződésnél pedig a 7 százalékot.
 
A javaslat szerint az érintett szerződések a felek akaratától függetlenül és minden további jogcselekmény nélkül, automatikusan módosulnának.
 
Az az adós kérheti a forintosítás mellőzését, akinek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy az MNB új adósságfék-szabályai alapján jogosult lenne devizaalapú kölcsönt felvenni. Mentesülhet az a hiteles is, akinek szerződése 2015. december 31-ig lejár, illetve az, akinél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot.